Nagy Imre élete

Nagy Imre élete


Társaságunk névadója, Nagy Imre mártír miniszterelnök 1896. június 7-én, Kaposváron született. Abban az időben édesapja megyei tisztiszolga (hajdú), édesanyja az alispán feleségének szobalánya volt.

Gyermek- és ifjúkorát Viharos emberöltő című, kényszerűen félbeszakadt önéletírásából ismerhetjük meg.

A kaposvári gimnáziumban tizenöt éves korában félbehagyta tanulmányaitmajd az Iparostanonc Iskolában géplakatossegédi képzettséget szerzett. Géplakatos segédként dolgozott Losoncon és Kaposváron, majd 1914-ben beiratkozott a felsőkereskedelmi iskolába, ahol tanulmányai félbeszakadtak 1915-ben, az olasz frontra történt besorozása miatt.

Az I. világháború idején katona volt, orosz fogságba esett, ott ismerkedett meg a kommunista eszmékkel, melyekkel „az emberiséget felszabadító humanisztikus küldetése” miatt rokonszenvezett, Internacionalistaként harcolt Kolcsak tábornok csapatai és a cseh légió ellen, majd belépett a bolsevik pártba.

Kaposvárra visszatérve biztosítótársasági tisztviselő lett. 1925-ben kötött házasságot Égető Máriával. Lányuk, Erzsébet 1927-ben született.

Hazatérése után csatlakozott a szociáldemokrata párthoz, majd a helyi mozgalom egyik vezetőjeként a baloldali szociáldemokratákból alakult Magyar Szocialista Munkáspárt kaposvári szervezetének megalapítója.

A folyamatos rendőrségi zaklatás miatt 1928-ban Bécsbe, majd a Szovjetunióba emigrált. Már korábban intenzíven foglalkozott agrárkérdésekkel, Moszkvában 1930-36 között a Szovjetunió és a Kommunista Internacionálé Nemzetközi Agrárintézetében dolgozott. Kezdettől fogva a földkérdéssel kapcsolatos nézetei és egyéb okok miatt szemben állt a Kun Béla féle hivatalos irányvonallal. 1936 januárjában ki is zárták a kommunista pártból, amelynek ún. elitjével mindvégig hűvös viszonyban volt, normális polgári életet élő „cilinderes, cvikkeres kommunistának” tartották. Egy ideig állása sem volt, le is tartóztatták, de a Sztálin-féle „nagy tisztogatást” sikerült elkerülnie. A II. világháború alatt a moszkvai Kossuth Rádió munkatársa, 1944 őszétől főszerkesztője lett.

A szovjet hadsereg nyomában, 1944 decemberében tért haza. Az agrárkérdésekkel foglalkozó szakember álmai megvalósítását látta abban, hogy 11 hónapig földművelésügyi miniszterként irányíthatta a földosztást (szavai szerint „új honfoglalást”), melynek elméleti alapjait moszkvai tartózkodása alatt dolgozta ki.

Később rövid ideig belügyminiszter volt, de erről a funkciójáról lemondott. A pártvezetés erőszakos nyomulásától idegenkedett, ezt Rákosiék is észlelték, így Nagy Imre egyre inkább a második vonalba szorult. 1947-49 között az Országgyűlés elnökének gyakorlatilag reprezentatív tisztségét töltötte be, később - még tartva magát a pártfegyelemhez - elvállalta az élelmezésügyi és begyűjtési miniszter hálátlan feladatát, majd az agráriummal foglalkozó tárcákat felügyelő miniszterelnök-helyettes volt. Közben tanított az Agrártudományi Egyetemen majd a Marx Károly Közgazdaságtudomány Egyetemen, számos tanítványa később az agrár közgazdaságtan országos hírű szakértője, oktatója lett.

Sztálin halála után a megváltozott stílusú és koncepciójú szovjet pártvezetés keményen megbírálta Rákosiék országrontó politikáját, és követelte Nagy Imre miniszterelnökké történő kinevezését, mely 1953. július 4-én történt meg.

Az új kormányprogram meghirdette az ötéves terv irreális előirányzatainak felülvizsgálatát, a túlzott nehézipari beruházások mérséklését, az erőszakos szövetkezetesítés megszüntetését, és olyan béremelések végrehajtását, amelynek következtében nőtt az életszínvonal. Nagy Imre kiemelt feladatként kezelte a Rákosi rendszer intézményesített terrorjának enyhítését. Miniszterelnöksége alatt felszámolták a recski és több más internáló tábort, megszüntették a kitelepítés intézményét, eltörölték a rendőrbíráskodást. A népfrontmozgalom meghirdetésével kísérletet tett a párttagok és párton kívüliek nagy nemzeti ügyekben történő összefogására.

A magyar belpolitika alakulása akkoriban egyértelműen a Szovjetunióban lezajló folyamatok függvénye volt. Ennek megfelelően, amikor Moszkvában ismét felülkerekedett a kemény vonal, nálunk újból Rákosi és klikkje került meghatározó pozícióba. Nagy Imrét 1955. április 18-án leváltották, még a pártból is kizárták, ahová csak Rákosi távozása után, 1956. október 13-án vették vissza. Akaratán kívül is a vezetéssel elégedetlen párton belüli és kívüli ellenzék zászlaja lett, amiből logikusan következett, hogy az október 23-i események után a tömegek nyomására ismét őt nevezték ki miniszterelnöknek. Október 25-én – tartva magát a pártvezetés akkori állásfoglalásához – még ellenforradalomnak minősítette a budapesti eseményeket, de a valóságos helyzetet megismerve október 28-án nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánította mindazt, ami az országban történt, és igazodni kezdett a magyar nép döntő többségének forradalmi követeléseihez. Kormánya feloszlatta az Államvédelmi Hatóságot és tárgyalásokat kezdett a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról. November 1-jén rádióbeszédben nyilvánította ki hazánk semlegességét, és tájékoztatta az ENSZ főtitkárát, hogy Magyarország kilép a szovjet blokk katonai szövetségéből, a Varsói Szerződésből. November 3-án átalakította kormányát, mely már többpárti koalíción alapult.

A szovjet csapatok november 4-ei agressziójának hajnalán rádiószózatot intézett az ország népéhez, majd az ellenállás lehetetlenségét látva elfogadta a jugoszlávok ajánlatát, néhány hívével és családtagjaikkal a budapesti jugoszláv követségre menekült. November 22-én, miután Kádárék megígérték, hogy háborítatlanul visszatérhetnek otthonaikba, elhagyták menedékhelyüket, de az őket szállító autóbusz a tököli repülőtérre hajtott, ahonnan a csoportot a romániai Snagovba szállították, és ott szigorú őrizet alatt tartották.

Az új vezetés küldöttei Romániába utazva megpróbálták Nagy Imrét rábírni arra, hogy antedatálva írja alá lemondását (legalizálva ezzel Kádár ún. Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányát) és gyakoroljon önkritikát a forradalom idején tanúsított magatartása miatt. A válasz annak ellenére határozott „nem” volt, hogy tudta, a követelés teljesítésével megmenthette volna életét és elkerülhette volna a súlyosabb büntetést is.

1957 áprilisában a magyar hatóságok Romániában több társával együtt letartóztatták és Magyarországra szállították. Az ún. Nagy Imre csoport ellen folytatott koncepciós per hosszas előkészítés után 1958 februárjában kezdődött és több hónapos megszakítást követően június 9-15 között fejeződött be. Nagy Imre az egész per folyamán nyugodtan, bátran viselkedett, és racionális érvekkel cáfolta az ellene hozott vádakat. Június 15-én a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa őt, valamint Maléter Pált és Gimes Miklóst halálra, a többi vádlottat súlyos börtönbüntetésre ítélte. Nagy Imre utolsó megszólalásában hangsúlyozta, hogy bírói tévedés áldozatának tartja magát, és perében a végső ítéletet a magyar nép és a nemzetközi munkásosztály fogja kimondani. Kegyelmet nem kért.

A halálos ítéleteket (melyeket Rainer M. János kutatásai szerint nem a szovjet, hanem a magyar pártvezetés szorgalmazott), 1958. június 16-án hajnalban a Rákoskeresztúri temető melletti Kisfogház udvarán hajtották végre. A holttesteket a kivégzés színhelyén földelték el, majd néhány évvel később titokban a temető végébe szállították. Nagy Imre sírjára megtévesztésül Borbíró Piroska néven állítottak fejfát.

A szocialista rendszer bukását megelőző években egyre hangosabbá vált a követelés, hogy Nagy Imrének és mártírtársainak tisztességes temetést biztosítsanak. A hivatalos szervek engedtek a közvélemény akaratának, elrendelték az áldozatok sírjának felkutatását és földi maradványaik azonosítását. A kor egyik legnevesebb régésze, Kralovánszky Alán vezetésével, a hozzátartozók jelenlétében folytatott kutatások eredményesen végződtek, így 1989. június 16-án hatalmas tömeg jelenlétében megtörténhetett Nagy Imre és társai méltóságteljes gyászszertartása, majd szűkebb körben a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában lezajlott búcsúztatása. Ez az esemény volt a politikai rendszerváltás egyik legfontosabb pillanata.

A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án felmentette Nagy Imrét és vádlott társait a korábbi ítéletben hozott valamennyi vádpont alól. 1996-ban az Országgyűlés törvénybe foglalta „Nagy Imre mártírhalált halt magyar miniszterelnök és mártírtársai” emlékét.

A Nagy Imre Társaság és a Nagy Imre Alapítvány fő feladatának tekinti Nagy Imre emlékének ápolását, életművének tanulmányozását és minél szélesebb körben történő megismertetését.

 
Ennek a menüpontnak a tartalma elsősorban szegedi szervezetünk nagy tekintélyű alapító tagjának, Nagy István tanár úrnak a tanulmányain alapul. A kiváló történész emlékét Társaságunk tisztelettel ápolja.
 

Nagy Imre Társaság története

Kronológia

 

1988.
június 16.
A Pere Lachaise temetőben, a párizsi városi tanács által adományozott dísz-sírhelyen felavatták Nagy Imre és az 1956. évi Forradalom és Szabadságharc kivégzett mártírjainak jelképes síremlékét. Az ünnepségen az áldozatok hozzátartozói mellett neves külföldi személyiségek és a magyar emigráció képviselői is nagy számban vettek részt. Rajk László alkotását Nagy Erzsébet leplezte le.

1989.
március 29.- április 6.
Nagy Imre és mártírtársai sírjainak felkutatása és feltárása, amelyről Ember Judit Újmagyar siralom címmel megrázó dokumentumfilmet készített.

június 1.
Emléktáblát avattak Nagy Imre kaposvári szülőházának falán. Ez volt az első magyarországi Nagy Imre emlékhely.

június 16.
Nagy Imre és mártírtársai ünnepélyes gyász-szertartása a Hősök terén, majd újratemetése a rákoskeresztúri újköztemető 301 sz. parcellájában. Az esemény a politikai rendszerváltás egyik legfontosabb pillanata.
Nagy Erzsébet kívánsága volt, hogy édesapja nem külön dísz-sírhelyen, hanem bajtársaival közös parcellában találjon végső nyugodalmat.
Az újratemetés estéjén mutatta be a magyar televízió Sólyom László Viharos emberöltő című dokumentumfilmjét (a film elkészítésének történetéről Sólyom Lászlóval készült interjú az Örökségünk 2012. évi ünnepi számában olvasható).

július 6.
A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa felmentette Nagy Imrét és elítélt társait az 1958. évi koncepciós perben szereplő valamennyi vádpont alól (Dr. Kopácsi Sándor és Gimes Miklós védője a rehabilitációs tárgyaláson Dr. Róth Miklós, a NIT alapító tagja, jogi képviselője, későbbi alelnöke volt).

1990.
május 14.
A Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vette a Nagy Imre Alapítványt, melyet Nagy Erzsébet saját pénzéből hozott létre.

október 21.
Emléktábla avatása Budapesten, az Orsó utca 43. sz. ház falán, ahol Nagy Imre 1949-56 között élt és dolgozott.

október 22.
A Badacsony környéki önkormányzatok Káloczi Kálmán badacsonytomaji polgármester kezdeményezésére emléktáblát avattak a Zabó Ház falán, annak emlékére, hogy Nagy Imre utolsó békés napját 1956. október 22-én, Zabó János szőlősgazda meghívására, szüreti mulatságon ott töltötte.

1992.
június 15.
A Rákoskeresztúri köztemetőben nagyszabású ünnepség keretében felavatták az 1956-os Forradalom és Szabadságharc vértanúinak emlékművét, Jovánovics György szobrászművész (a NIT alapító tagja) alkotását. Az eseményen Nagy Erzsébet még a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnökeként mondott beszédet (erről a tisztségéről 1992 szeptemberében leköszönt a szervezetben uralkodó állapotok miatt).

november 11.
Borisz Jelcin orosz államfő a Magyar Országgyűlésben megkövette a magyar népet a szovjet csapatok 1956-os agressziója miatt, és a 301-es parcellában, a hozzátartozók jelenlétében megkoszorúzta a kivégzett mártírok sírját.
A gesztust követően Nagy Erzsébet irányításával tizenhárom tagú előkészítő bizottság alakult egy Nagy Imre emlékét ápoló társaság megalakítására.

november 30.
Az Óbuda-Békásmegyeri Polgármesteri Hivatal házasságkötő termében megalakult a Nagy Imre Társaság. A dokumentumok tanúsága szerint az ülésen 72-en vettek részt. Dr. Kopácsi Sándor elnökölt, Nagy Erzsébet asszony ismertette a Társaság céljaival, működésével kapcsolatos elképzeléseit, az Alapító Okiratot Vészi János olvasta fel. A résztvevők megválasztották az Ügyvivő Testület (későbbi Elnökség), a Pénzügyi és Számvizsgáló Bizottság, valamint az Etikai Bizottság elnökeit és tagjait. Örökös elnökké egyhangúlag Nagy Erzsébet asszonyt választották.
Az Alapító Okiratot nemcsak a jelenlévők írták alá, így kutatóink 121 alapító tagot tartanak nyilván.

(Az alakuló ülésről készült videofilm az Emlékház archívumában található).

1993.
június 14.
Az ügyvivői testület tagjai közé választotta Földvári Rudolfot, aki nagy energiával és sikerrel látott hozzá a NIT országos szervezeti hálózatának létrehozásához.

július 3.
Nyíregyházán megalakult a NIT Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete. Sokáig a NIT legnagyobb helyi szervezete volt. Élen jártak nagyszabású emléktúrák (párizsi Pere Lachaise, Snagov, Kárpátalja stb.) szervezésében, melybe bevonták a NIT többi szervezetének tagjait is.

július 20.
A Badacsonyi Nagy Imre Baráti kör csatlakozott a Nagy Imre Társasághoz. A későbbiekben a csoport Veszprém megyei szervezetté bővült. A szervezet nagy szerepet játszik a badacsonyi emléktúrák szervezésében.

október 2.
A franciaországi Giromagnyban Nagy Ernő ott élő (később hazatelepült) vállalkozó kezdeményezésére köztársasági elnökünk és kormányunk képviselőinek, valamint a Nagy Imre Társaság számos tagjának részvételével felavatták Nagy Imre emlékművét, Gál András szobrászművész alkotását. Az avatásról és az azt követő ünnepségről a Magyar Televízió hosszabb helyszíni riportfilmet készített.

november 27.
Miskolcon megalakult a Nagy Imre Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete. Megalakulásuk óta a NIT egyik legjobb hangulatú közösségét képezik.

1994.
április 25.
Debrecenben megalakult a NIT Hajdú-Bihar megyei szervezete, mely számos nagyszabású, sikeres rendezvényt bonyolított le, és odaadóan ápolja helyi születésű 56-os mártírja, Szilágyi József emlékét.

június 14.
Az első hazai Nagy Imre szobor felavatása Békéscsabán. Az ünnepségen Pap János, Nyíregyháza polgármestere és Nagy Erzsébet mondott beszédet, Regéczy-Nagy Lászó, a Köztársasági Elnöki Hivatal osztályvezetője olvasta fel Göncz Árpád üzenetét. A bronz mellszobor Borbás Tibor alkotása.

június 16.
Nagy Erzsébet a megbékélés jegyében Horn Gyula leendő miniszterelnökkel együtt koszorúzott a 301 sz. parcellában a mártírok sírjánál. A nagylelkű aktus vitát váltott ki a NIT tagjai körében, ugyanakkor kézzel fogható eredményekkel járt társaságunkra nézve. (Az Országgyűlés törvénybe foglalta Nagy Imre érdemeit, a központi költségvetésből anyagi támogatásban részesülünk, ígéretet kaptunk arra, hogy emlékház céljaira megkapjuk Nagy Imre egykori, Orsó utcai lakhelyét.)

július 1.
Megkezdődött a Nagy Imre 100. születésének századik évfordulójára meghirdetett 11 részes, hároméves előadás sorozat. Az első előadást Nyíregyházán Rainer M. János történész, az eddigi legalaposabb Nagy Imre életrajz szerzője tartotta.

1995.
március 29.
Emlékünnepség az ópusztaszeri emlékparkban az 1945. évi földosztás megkezdésének 50. évfordulója alkalmából. Ekkor avatták fel a Popovics Lőrinc szobrászművész által készített földosztási emlékművet.
Az eseményhez kötődik szegedi szervezetünk megalakulása, mely nagysikerű konferenciákkal, kiadványokkal járul hozzá Nagy Imre és a Forradalom emlékének ápolásához, és segíti a délvidéki szervezet munkáját is.

október 23.
Kaposváron megalakult a NIT Somogy megyei szervezete, melynek tevékenysége nem korlátozódik a megyeszékhelyre, és sikeres rendezvényekkel ápolja névadónk, a város szülöttjének emlékét.

1996.
március 1.
A Győr és környéke szervezetünk alakuló közgyűlése. A szervezet élen jár a diákpályázatok és badacsonyi diák emléktúrák szervezésében.

április 30.
Megalakult a NIT Keszthely-Hévizi szervezete, mely az ottani Nagy Imre-tanítvány egyetemi tanárok elhalálozása miatt sajnos már csak formálisan létezik.

május 17.
Megalakult a NIT békéscsabai szervezete. Más szervezések mellett hagyományosan közreműködik a Tudomány Ünnepe rendezvényeiben.

június 6.
A NIT első nagyszabású országos rendezvénye a budapesti Zrínyi utcai BM tisztiházban helyi szervezeteink számos tagjának részvételével. Az ünnepséget követően a jelenlévők átvonultak a Vértanúk terére, ahol megkezdődött Nagy Imre egészalakos szobrának avatási ünnepsége. Az ünnepi beszédet Göncz Árpád köztársasági elnök tartotta, Varga Tamás szobrászművész alkotását Nagy Erzsébet leplezte le. Az emlékmű létrehozása Demján Sándor, Andrew Sarlós és Fehér Béla üzletemberek magánadományából történt. A szobor azóta a június 16-i és október 23-i központi emlékünnepségek egyik színhelye.

augusztus 18.
Felavatták Nagy Imre hévízi mellszobrát, Marton László szobrászművész alkotását.

október 23.
Nagy Imre szobrának felavatása Kaposváron. Paulikovics Iván egészalakos szobra a Nagy Imre parkban áll (az esemény történetéről Szántó László cikke az Örökségünk 2012. évi ünnepi számában olvasható).
A 40. évforduló alkalmából a Nagy Imre Társaság számos vezetője és tagja állami kitüntetésben részesült.

1997
április 12.
A Nagy Imre Társaság I. Küldött Közgyűlése a Magyar Sajtó házában. A küldöttek új Alapszabályt fogadtak el, és megválasztották a szervezet irányító testületeit (az eseményről szóló videofilm megvan az Emlékház archívumában, Nagy Erzsébet beszéde az Örökségünk 2012. évi ünnepi számában olvasható).

október 18.
Az első badacsonyi emléktúra Nagy Imre és a rabtábor foglyainak tiszteletére. Az évenként rendezett emléktúra a Nagy Imre Társaság hagyományos programjai közé tartozik, melyen elsősorban kaposvári és győri diákok és kísérőik vesznek részt, de az utóbbi években a NIT „felnőtt” tagjai körében is népszerűvé vált.

1998.
június 12.
Tudományos emlékülés Kaposváron Nagy Imre és társai kivégzésének negyvenedik évfordulója alkalmából.

1999.
június 15.
Tudományos ülésszak Debrecenben Nagy Imre és a magyar vidék címmel.

2001.
március 2.
Kanadai otthonában elhunyt Dr. Kopácsi Sándor ny. rendőr altábornagy, a Forradalom idején az általa kezdeményezett Nemzetőrség főparancsnok-helyettese, a Nagy Imre Társaság alapító tagja, korábbi alelnöke.

június 1.
Tudományos konferencia a Nagy Imre emlékházban Északkelet-Magyarország – 1956 címmel. Ez alkalommal köszöntötték Földvári Rudolfot nyolcvanadik születésnapja alkalmából.

június 7.
A NIT második Küldött Közgyűlése a Nagy Imre Emlékházban. A küldöttek ügyvezetőelnökké választottákVészi Jánost, akinek munkáját négy alelnök és hét elnökségi tag segítette (a Közgyűlésről készült felvétel a Nagy Imre Emlékház archívumában áll rendelkezésre).

augusztus 10.
A Fővárosi Bíróság a NIT új székhelyeként bejegyezte az Orsó utcai Emlékházat.

október 4.
Megalakult a NIT budapesti szervezete, melynek elnökévé Dr. Donáth Ferencet választották, aki neves előadók és illusztris személyiségek részvételével számos nagysikerű, változatos programot szervezett, de egyes rendezvényei, deklarációi miatt bírálatok érték az Országos Elnökség részéről.

október 19.
Az országban első oktatási intézményeként a Csepeli Általános Művelődési Központ felvette Nagy Imre nevét. Az épület falán elhelyezett domborművet Nagy Erzsébet leplezte le.

2002.

június 16.
Medgyessy Péter miniszterelnök hivatalosan is megnyitotta a Nagy Imre Emlékházat, mely a gyakorlatban már évek óta működött.

október 16.
Bemutatták Nagy Imre Viharos emberöltő című önéletírását.

október 23.
A köztársasági elnök első alkalommal adta át a Nagy Imre Érdemrendet, melyben az 1956. évi Forradalom és Szabadságharc kiemelkedő szereplői, valamint a Forradalom emlékének ápolásában jelentős érdemeket szerzett személyiségek részesültek. Évente öt Érdemrendet osztottak ki. Társaságunk tagjai közül 2002-ben Méray Tibor, 2003-ban Lőcsei Pál, 2004-ben Dr. Király Béla, 2005-ben Földvári Rudolf, 2007-ben Mészáros Márta és Újvári József, 2008-ban Dr. Kopácsi Sándorné és Dr. Horn Péter, 2009-ben Ujságh Tibor, 2010-ben Mervó Zoltán kapott Nagy Imre Érdemrendet. 2012-től az Érdemrend kiadását megszüntették.

november 15.
Konferencia Miskolcon Forradalom és ifjúság címmel.

november 22.
Ünnepi emlékülés a Nagy Imre Emlékházban a NIT alapításának tizedik évfordulója alkalmából.

2003.
március 14.
Elhunyt Vészi János, Nagy Erzsébet asszony férje, a NIT ügyvezető elnöke.

június 27.
Konferenciák különböző helyszíneken Nagy Imre első kormánya megalakulásának ötvenedik évfordulójának alkalmából.

október 23.
A harmadik egészalakos Nagy Imre szobor felavatása Szegeden. Lapis András szobrászművész alkotását Jánosi Katalin leplezte le, az avatóbeszédet Dr. Botka László, Szeged polgármestere tartotta.

november 11.
Nagy Erzsébet megbízta Ujvári József ny. dandártábornok elnökségi tagot az ügyvezető elnöki feladatok ellátásával. Örökös elnök asszonyunk betegsége miatt a továbbiakban nem tudott aktívan részt venni a NIT irányításában.

2004.
augusztus 23-27.
A NIT Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete emléktúrát szervezett Párizsba, ahol tisztelegtek a Pere Lachaise temetőben a magyar forradalmárok emlékművénél. A szervezet a későbbiekben többek között a romániai Snagovba és Kárpátaljára is szervezett emléktúrát a NIT tagjai részére.

október.
Magalakult a NIT Csongrád városi szervezete.

október 19.
Mészáros Márta Nagy Imre életének utolsó másfél évéről szóló játékfilmjének (Temetetlen halott) díszbemutatója a Corvin filmpalotában, melyen meghívottként a NIT tagjai is részt vettek.

 

2005.
március 11.
Konferencia a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban a földosztás 60. évfordulója tiszteletére.

április 15.
A Nyitott Távlatok Polgárok Egyesületének keretén belül Szabadkán megalakult a NIT délvidéki szervezete.

május 26.
A NIT rendkívüli Küldött Gyűlésén heves viták után Sipos József agrártörténészt, a történelemtudományok kandidátusát választották meg a Társaság elnökének.

ősz
Internetes honlapot indított a NIT elnöksége.

október.
Megalakult a NIT tatabányai szervezete, mely az évek során legnagyobb közösségünkké nőtte ki magát, és új lendületet adott Társaságunk fejlődésének.

2006.
június 7.
Az MTA-NIA-NIT közös rendezésében tudományos konferencia Nagy Imre életművéről névadónk születésének 110. évfordulója alkalmából.

szeptember 28-29.
Központi rendezvény Nyíregyházán, melynek keretében Az Ifjúság és 1956 címmel nagyszabású konferenciát rendeztek, és jubileumi kiállítást mutattak be.

október 23.
Az Igazolt Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége a Hadtörténeti Múzeumban és a Corvin közben emléktáblát avatott Nagy Imre és mártírtársai emlékére. A Bocskay T. József (1925-2013) által alapított szövetség a továbbiakban is szorosan együttműködik a NIT-tel és NIA-val, a Corvin közben emléktáblát avatott többek között Nagy Imre és mártírtársai, valamint Id. Jánosi Ferenc és Dr. Kopácsi Sándor tiszteletére, kitüntette a NIA és NIT több vezetőjét.

november 4.
Az Országyűlés épületében a Szili Katalin házelnök felavatta a Nagy Imre termet- és emléktáblát.
A NIT budapesti szervezetének kezdeményezésére emléktáblát avattak Szerbia és Montenegro Nagykövetsége épületének falán annak emlékére, hogy Nagy Imre és a forradalom más vezetői családjaikkal 1956. november 4-22 között ott találtak menedéket a megszállók elől.

2007.
június 8.
Konferencia a Csepeli Nagy Imre Művelődési Központban A munkástanácsok szerepe 1956-57-ben címmel.

október 23.
Az Orsó utcai emlékház kertjében felavatták Nagy Imre mellszobrát. Az avató ünnepségen számos neves közéleti személyiség, köztük Göncz Árpád elnök úr vett részt.

2008.
január 29.
Hosszú betegség után elhunyt Nagy Erzsébet, Nagy Imre mártír miniszterelnök lánya, Társaságunk alapítója, örökös elnöke. Nagy részvét mellett lezajlott temetésén Mécs Imre és Jánosi Katalin mondott beszédet. Nagy Erzsébet a Farkasréti temetőben nyugszik.
Életéről, beszédeiről, írásairól a Nagy Imre Alapítvány adott ki emlékkönyvet Vezérlő csillagom címmel.

június 16.
A Nagy Imre Emlékház kertjében magas rangú állami vezetők részvételével emléktáblát avattak a kivégzett forradalmárok tiszteletére.

október 11.
A Társaságunkban lezajlott belső viták hatására Jánosi Katalin levélben bejelentette kilépését a Nagy Imre Társaságból. A NIT elnökségében Nagy Imre családját haláláig Jánosi Ferenc képviselte. Bár Katalin asszony továbbra is támogatja Társaságunkat, többször felszólalt és részt vett rendezvényeinken, eddig nem sikerült rábírnunk arra, hogy ismét tagjaink között üdvözölhessük.

október 23.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felavatta a felújított Emlékházat, mely koncepciójában jelentősen eltér a korábbitól.
(Amennyire örülünk a XXI. századi igényeknek megfelelő, korszerű audiovizuális eszközökkel felszerelt emlékmúzeumnak, annyi nehézséget okoz, hogy a NIT nagyobb rendezvényeit a konferenciaterem szűkössége miatt kénytelen „házon kívülre” szervezni.)

2009.
február 7.
A NIT tisztújító Küldött Közgyűlésén Káloczi Kálmán mezőgazdasági gépészeti mérnököt, Badacsonytomaj korábbi polgármesterét, a Közép-Dunántúli Területfejlesztési Tanács elnökét választotta meg Társaságunk elnökének.

május 21.
A NIT és a NIA között megállapodás született arról, hogy elkülönítik a két szervezet adminisztrációját és gazdálkodását. A NIT szervezési titkárságát korábban Farkas Éva, jelenleg Csizmadia Gyöngyi asszisztens vezeti (ld. kapcsolat cím alatt).

június 15.
A NIT konferenciája a Magyar Tudományos Akadémián Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 20. évfordulóján. A Kende Péter elnökletével lebonyolított rendezvényen Pálinkás József, Jánosi Katalin, Földvári Rudolf, Rainer M. János, Bihari Mihály, Boross Péter és Kósa Ferenc tartottak előadást.
Ezekben a napokban tették nyilvánossá a Nagy Imre per hanganyagát.

július 4.
Elhunyt Dr. Király Béla vezérezredes, a NIT alapító tagja, aki az 1956-os forradalom idején a Nemzetőrség főparancsnoka volt.

2010.

 

február 27.
A Nagy Imre Társaság Küldött Közgyűlése, melyre hosszabb idő után ismét megjelent Örökségünk című időszaki kiadványunk.

március 29.
Konferencia a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban, emlékülés több vidéki színhelyen a földosztás 55. évfordulója alkalmából.

május 11.
Miskolc megyei jogú város Közgyűlése díszpolgárrá választotta Földvári Rudolfot, Társaságunk tiszteletbeli elnökségi tagját.

december.
Megjelent a NIT kiadásában Tóth Sándor alelnök Nagy Imre emlékhelyeket tartalmazó ismeretterjesztő könyve (Később a témában Pótó János és Hajdú József készítettek reprezentatív kiadványt a NIA gondozásában).

2011.

január 24.
Megalakult a NIT jászberényi szervezete.

március 13.
Küldött Közgyűlés a Honvéd Tisztiházban.

június 7.
Nagy Imre születésének és halálának évfordulója alkalmából a NIT és a NIA által Kaposváron rendezett ünnepség (koszorúzás, kultúrműsor, pódiumbeszélgetés).

december 19.
A Nagy Imre Házban bemutatták tiszteletbeli elnökségi tagunk, Földvári Rudolf Tiszta vizet a pohárba című életrajzi kötetét. A szerzővel Sipos Levente történész folytatott pódiumbeszélgetést.

2012.
február 18.
Elhunyt Feith Bence tanár, művelődésszervező, a Nagy Imre Emlékház igazgatója, a NIT tagja. A pesterzsébeti temetőben nyugszik (Csoma Gyula emlékezése az Örökségünk 2012. évi ünnepi számában olvasható).

március 2.
Az Országos Rendőr Főkapitányság előtti sétányt a NIT elnöksége és a Kopácsi Sándor Baráti Kör előterjesztésére Kopácsi sétánynak nevezték el. Az ünnepélyes avatást a Bp. XIII. kerületi önkormányzat rendezte.

március 10.
(Kissé hiányos elnökség a 2013. évi nyíregyházi konferencián.)
Tisztújító Közgyűlés a Nagy Imre Házban. A küldöttek Balahó Zoltánt, a Nemzeti Múzeum történész-muzeológusát, legújabb kori gyűjteményének gondozóját választották a NIT elnökének.

március 28.
Elhunyt Jánosi Ferenc, Nagy Imre unokája, a NIT elnökségi tagja. Nagy részvét mellett történt temetésén Jánosi Katalin mondott gyászbeszédet. Jánosi Ferenc édesanyjával közös sírban, a farkasréti temetőben nyugszik. (Szántó László megemlékezése az Örökségünk 2012. évi ünnepi számában olvasható.)

október 18.
Emlékülés Miskolcon a helyi szervezet fennállásának évfordulója alkalmából.

november 24.
A Nagy Imre Társaság egész napos rendezvénye a Nemzeti Múzeum dísztermében egyesületünk fennállásának 20. évfordulója alkalmából (kultúrműsor, köszöntők, előadások, emlékplakettek átadása, Némethné Dr. Dikán Nóra által összeállított vándorkiállítás Nagy Imréről és a NIT történetéről, a múzeum legújabb kori gyűjteményének megtekintése).
Az alkalomra Örökségünk nevű kiadványunk ünnepi számot jelentetett meg Szántó László szerkesztésében.

2013.
június 28.
Kihelyezett elnökségi ülés és ünnepi rendezvény Nyíregyházán a helyi szervezet alapításának 20. évfordulója alkalmából.

október 5.
A két somogyi földosztó miniszter címen tudományos emlékülés Nagyatádon Nagyatádi Szabó István születésének 150. évfordulója alkalmából.

november 23.
A NIT tagjai egész napos program keretében meglátogatták a csongrádi Tari László múzeumban a Nagy Imre emlékkiállítást.

2014.
március 29.
A NIT éves Küldött Közgyűlése az óbudai Goldberger látogató központban.

április 12.
Elhunyt Kudlik Gábor, szabadkai (délvidéki) szervezetünk elnöke.

június 13.
Egész napos központi rendezvény Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulóján (Konferencia és a dokumentumtár meglátogatása a Történelmi Levéltárban, Fónay Jenő visszaemlékezése a kisfogházban, Méray Tibor beszéde és koszorúzás Nagy Imre sírjánál).

június 16.
Koszorúzás és emlékünnepség Debrecenben a szervezet fennállásának 20. évfordulója alkalmából

szeptember 28-29.
A NIT szabadkai emléktúrája.

november 8.
Az 1956-os menekültek tiszteletére emléktábla avatása a vajdasági Muzslyán.

november 17.
Elhunyt Ujságh Tibor, 1956-os nemzetőr parancsnok, kaposvári szervezetünk alapító tagja.

A történeti kronológia összeállítása elsősorban Dikán Nóra és Szántó László kutató munkájának eredményei, valamint egyéb dokumentumok és személyes emlékek alapján történt. Az eseményekről a képsorozatok, videófelvételek a Galériában találhatók

 

A 2015. év eseményei

2015.
március 7.
A NIT pasaréti Kájoni Közösségi Házban tartott tisztújító Küldött Közgyűlése megválasztotta az új Elnökséget és elfogadta a Társaság módosított alapszabályát. Elnökké ismét Balahó Zoltánt választották. A korábbi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság és az Etikai Bizottság szerepét Felügyelő Bizottság veszi át.

március 18-25.
Több helyszínen konferenciák és megemlékezések a földosztás 70. évfordulójáról.

április 11.
Joósz Gábort, a NIT elnökségének tiszteletbeli tagját Miskolc város önkormányzata Szemere Bertalan díjjal tüntette ki.

május 7.
A NIT miskolci szervezete által az encsi tankörzet általános iskolái részére kiírt páláyzat eredményhirdetése a forrói általános iskolában.

május 28.
Konferencia a földosztás 70. évfordulója alkalmából Jászberényben a NIT több mint száz tagjának részvételével.

június 3.

Elhunyt Laurenszky Ernő tanár, történész, aki számos társadalmi szervezet vezetőségében dolgozott. Kezdetektől fogva a NIT egyik legaktívabb, legtekintélyesebb tagja volt.

 

június 11.


Elhunyt ifj. Vészi János filmrendező, a NIT alapító tagja, a NIA és NIT rendezvényeinek operatőre.

június 13.
A NIT központi rendezvénye a kőbányai Kőrösi Csoma Művelődési Házban és Nagy Imre sírjánál a felújítás alatt álló rákoskeresztúri nemzeti sírkertben.

június 16.
Félnapos program keretében konferencia Debrecenben a június 16-i események emlékére (ld. galéria).

Koszorúzás Nyíregyházán


Emléktúra és koszorúzások Tatabányán az '56-os és bányász emlékhelyeken, megemlékezés a helyi szervezet fennállásának tizedik évfordulójáról.
A budapesti szervezet emlékezése Laurenszky Ernőre.

Koszorúzási ünnepség Kaposváron és Nyíregyházán.

június 18.


Koszorúzási ünnepség Szabadkán Nagy Imre emléktáblájánál.

Legfontosabb emlékhelyek

Az oldal fejlesztés alatt áll, kérjük látogass vissza később.

Válasszon az alábbi kategóriákból

 
Kezdőlap NIT tablakep Rólunk Szervezet

Történet

Média

Dokumentumtár