Alapszabály

A Nagy Imre Társaság

2015. augusztus 29-i rendkívüli küldöttgyűlésen elfogadott
módosított és egységes szerkezetbe foglalt

EGYESÜLETI ALAPSZABÁLYA

A Magyarország Alaptörvényében biztosított alapvető jogok, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) rendelkezései, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján, az 1992-ben megalapított, a Fővárosi Bíróság 6. Pk. 69.970/1992 számú végzésével 1993. január 20-án bejegyzett és 4989. számon bírósági nyilvántartásba vett Nagy Imre Társaság a következő Alapszabályt fogadja el.

I. Fejezet

1. §
Az Egyesület adatai
 
      1.) Az Egyesület neve:
      Nagy Imre Társaság (rövidítése: NIT, Társaság)
      2.) Idegennyelvű elnevezése:
      Imre Nagy Society
      3.) Az Egyesület székhelye:j
      1026 Budapest, Orsó utca 43.
      4.) Az Egyesület hatóköre: országos, nemzetközi
      a Társaság működése kiterjed Magyarország egész és a környező országok területére.
      5.) Az Egyesület jogállása:
      önálló jogi személy.
      6.) Az Egyesület törvényes képviselője: az elnök.
2. §

Az Társaság alapelvei, céljai
 
1.) A Társaság működésének alapelvei:
  • önkéntesség,
  • egyenjogúság,
  • demokratizmus,
  • szolidaritás,
  • nyilvánosság,
  • közéleti tisztaság és felelősség.
      2.) A Társaság a hatályos magyar jogszabályok keretei között, ezen Alapszabály szerint működik, fejti ki tevékenységét.
      3.) A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló tevékenysége keretében céljai és feladatai:
        a) Nagy Imre történelmi személyisége világméretű jelképpé emelkedett. Neve összeforrt az 1956-os magyar forradalommal és szabadságharccal. A Társaság Nagy Imre nevét viseli, ezért alapvető célja a maga eszközeivel hozzájárulni történelmi szerepének, mártíromságának, erkölcsi és politikai örökségének széles körben való megismertetéséhez, méltó emlékezetének megőrzéséhez.

        b) Mindebből következően a Nagy Imre Társaság, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnöke emlékének, erkölcsi és szellemi örökségének ápolására, terjesztésére és védelmére jött létre, és ezt tekinti fő célkitűzésének. Ugyanakkor feladatának tekinti az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei és mártírjai, a Rákosi-korszak áldozatainak tiszteletét, emlékük életben tartását.

        c) A Társaság céljai megvalósítása érdekében feladatának tekinti Nagy Imre és mártírtársai munkásságának, az 1956-os forradalomban és szabadságharcban játszott szerepének, hazánk függetlensége és demokratikus átalakulása védelmében vállalt vértanúságának széleskörű ismertetését, erkölcsi és szellemi örökségének terjesztését. Ennek érdekében konferenciákat, emléküléseket, tudományos-ismeretterjesztő fórumokat, kiállításokat, iskolai vetélkedőket és működési helyszíneire, emlékét őrző emlékhelyeire emléktúrákat szervez; továbbá új emlékjelek létesítése, alkalmi és időszaki kiadványok megjelentetése, valamint az évfordulós kegyeleti eseményeken való méltó részvétel szolgálja céljaink megvalósítását.

        d) A NIT pártoktól, felekezetektől, állami szervektől független szervezet. Támogat minden olyan társadalmi és kulturális kezdeményezést, amely a népek egyenjogúságának tiszteletben tartása mellett, az egyetemes magyarságot szolgálja.
      4.) A Társaság céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesületekkel és szövetségekkel, amelyek segítik a Társaság eredményes működését és céljainak megvalósítását.
      5.) A Társaság közvetlen- és aktuális politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem fogad el. (Közvetlen politikai tevékenység: pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választásokon jelölt állítása. Aktuális politikai tevékenység: a Társaság közéleti aktivitásának formáit és színtereit a Küldöttgyűlés határozza meg.)
      6.) A Társaság céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabályok előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
II. Fejezet

3. §

A tagsági viszony, a tagok jogai és kötelezettségei
 
      1.) A tagsági jogviszony keletkezése
      A Társaság nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Minden tag egy helyi szervezet tagja. A tagok felvételéről – írásbeli felvételi kérelmük alapján – a Helyi Szervezet elnökségének javaslatára, a Társaság Elnöksége dönt.
    Az egyesület tagjai lehetnek:
  • rendes,
  • pártoló,
  • tiszteletbeli tagok.
      2.) A Társaság rendes tagja lehet az a természetes személy, aki elfogadja a Társaság Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a Társaság munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.
      3.) A NIT rendes tagja
      a. részt vehet a Társaság tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Küldöttgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Társaság működésével kapcsolatban;
      b. ajánlásokat tehet a Társaságot érintő kérdések megtárgyalására; indítványt tehet a Küldöttgyűlés napirendi pontjaira;
      c. felvilágosítást kérhet a Társaság tevékenységéről a testületi szervek vezetőitől és a tisztségviselőktől;
      d. választhat, illetve választható a Társaság Elnökségébe, Felügyelőbizottságába, a Helyi Szervezet elnökségébe és egyéb (ad hoc) ügyintéző vagy képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;
      e. betekinthet a Társaság nyilvántartásába;
      f. a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Küldöttgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti;
      g. igénybe veheti a Társaság által nyújtott kedvezményeket.
A Társaság rendes tagjának kötelezettségei:
      1. köteles megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg a Társaság szerveinek határozatait;
      2. köteles teljesíteni a Társaság tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, és a tőle elvárható módon elősegíteni a Társaság célkitűzéseinek a megvalósítását;
      3. a tag nem veszélyeztetheti a Társaság céljának megvalósítását;
      4. köteles a tagdíjat előírás szerint befizetni.
      4.) A NIT pártoló tagja

      A Társaság pártoló tagja lehet minden olyan természetes-, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a NIT Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja a Társaság működését.

      A pártoló tag a NIT tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.

      A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Küldöttgyűlésen, a Helyi Szervezet közgyűlésén, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, a Társaság nyilvántartásába nem tekinthet be, küldöttgyűlés, közgyűlés és rendkívüli testületi ülés összehívására nem jogosult. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

      5.) A NIT tiszteletbeli tagja

      A NIT országos Elnöksége, a Helyi Szervezet közgyűlése tiszteletbeli tagokat választhat.

      Az Elnökség kétharmados döntéssel a „Nagy Imre Társaság Tiszteletbeli Elnökségi Tagjává” választhatja azokat a személyeket, akik a NIT célkitűzései és feladatai megvalósításában kimagasló érdemeket szereztek és ezt a tisztséget elfogadják.

      A Helyi Szervezet közgyűlése a választás szabályai szerint helyi Tiszteletbeli Elnökségi Tagot, Tiszteletbeli Tagot választhat.

      A NIT Tiszteletbeli Tagjai nem kötelesek részt venni a testületek rendszeres munkájában, de meghívást kapnak azokra, amelyeken megjelenésük esetén tanácskozási joguk van.

      A tiszteletbeli tagok (Tiszteletbeli Elnökségi Tag, Tiszteletbeli Tag) egyéb jogai és kötelességei megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelességeivel. A tagdíjfizetés és a munkavégzés kötelezettségei alól az Elnökségek javaslatára a Helyi Szervezet közgyűlése felmentést adhat.

      6.) A Társaság természetes személy tagjai jogaikat személyesen, illetve küldötteik útján gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.
    7.) A tagsági viszony megszűnik:

      a. a tag halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével;
      b. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, ha a tag nem felel megaz alapszabályban megfogalmazott feltételeket nem teljesíti (pl. a tagdíj nem fizetése felszólítás ellenére) a Társaság elnöksége a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja);
      c. a tag kilépésével (a tag is bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti tagsági jogviszonyát akként, hogy az erre irányuló írásbeli nyilatkozatát az egyesület képviselőjéhez eljuttatja);
      d. a tag kizárásával (az érintettet az Elnökség írásban értesíti az eljárás megindításáról, és egyben biztosítja a védekezés lehetőségét);
      e. a tagsági viszony megszűnéséről az Elnökség tájékoztatja a NIT Küldöttgyűlését.
    8.) A Társaság Elnöksége kizárja a NIT tagjai közül:

      a. azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével és a Helyi Szervezet elnökének írásbeli felszólítására 60 napon belül sem fizeti meg a tagdíjat. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat;
      b. a tagnak jogszabályt, az egyesületi Alapszabályt vagy a Küldöttgyűlés Határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Küldöttgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - kizárási eljárást folytathat le;
      c. azt a tagot, aki veszélyezteti a Társaság céljainak megvalósítását;
      d. azt a természetes személyt, akit a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

    A tag kizárására vonatkozó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslatról való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal 8 napon belül, írásban közölni kell.

      9.) A tag kilépési szándékát az Elnökséghez kell, hogy írásban bejelentse. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával. Az Elnökség a következő Küldöttgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről.
      10.) A tagdíj mértékét az Elnökség javaslatára a Küldöttgyűlés évente állapítja meg.
      11.) A tagdíjak a tárgyévre (a tárgyév első fél évében) fizetendőek a Társaság bankszámlájára történő átutalással, csekken, illetve készpénzes befizetéssel a Helyi Szervezet elnöksége útján.
III. Fejezet

4. §

A Nagy Imre Társaság szervezete és tisztségviselői
 
      1.) A Társaság szervezeti felépítése:

        a. Küldöttgyűlés,
        b. Elnökség,
        c. Felügyelőbizottság,
        d. Helyi Szervezet,
        e. Munkacsoportok.
      2.) A Nagy Imre Társaság tisztségviselői:

        a. a Társaság országos elnöke, alelnökei és további elnökségi tagok;
        b. a Helyi Szervezet elnöke és elnökségi tagjai.
5. §

Küldöttgyűlés
 
      1.) A Küldöttgyűlés a Társaság legfőbb döntéshozó testülete. A Küldöttgyűlést a Helyi Szervezetek minden megkezdett 10 tag után megválasztott küldöttei, az Elnökség tagjai, továbbá a Felügyelőbizottság elnöke alkotják, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek a Küldöttgyűlés teljes időtartama alatt. A Küldöttgyűlés évenként tartja beszámoló-, programadó- és háromévenként tisztújító üléseit.

      2.) A Küldöttgyűlés nem nyilvános, azon a küldötteken kívül az összehívására jogosultak által meghívottak és az Alapszabály vagy a Küldöttgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

      3.) A Küldöttgyűlés összehívása a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével történik. A Társaság nyilvántartott küldöttei részére levélben, faxon vagy e-mailen meghívót kell küldeni legalább 10 nappal a Küldöttgyűlés időpontja előtt. A meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Küldöttgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Küldöttgyűlés nem határozatképes.

      4.) A Küldöttgyűlés összehívását írásban kérheti a küldöttek egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Küldöttgyűlést.

      5.) A Küldöttgyűlés összehívása az Elnök feladata.

      6.) A Küldöttgyűlést össze kell hívni:

      a. ha a küldöttek egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt;
      b. ha az Elnökség rendkívüli Küldöttgyűlés összehívását tartja szükségesnek;
      c. ha a felügyeleti szerv a Küldöttgyűlés összehívását elrendeli;
      d. ha a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
      e. ha a Társaság előreláthatóan nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
      f. ha a Társaság céljainak elérése veszélybe kerül.
      7.) A Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több mint a fele személyesen vagy képviselője útján jelen van. A tagot egyfelől képviselheti a Ptk.6:15.§-ában foglaltaknak megfelelően írásba foglalt meghatalmazás alapján a Társaság más tagja, illetve a tag hozzátartozója, továbbá ügyvéd. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Küldöttgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent küldöttek számától függetlenül.
      8.) A megismételt Küldöttgyűlés a jelenlévők számától függetlenül csak abban az esetben lehet határozatképes, ha erre a tényre, erre a jogkövetkezményre előzetesen a meghívóban felhívták a tagok figyelmét.
      9.) A Küldöttgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Küldöttgyűlés levezetésével mást is megbízhat.
      10.) A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyből megállapítható a jelenlévők száma, a döntések tartalma és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya. A jegyzőkönyvet a Küldöttgyűlés elnöke és két, a Küldöttgyűlés által megválasztott küldött hitelesíti. Indokolt esetben a Küldöttgyűlés elrendelhet név szerinti szavazást is.
      11.) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

      a. a Társaság megalakulásának, szétválásának, feloszlásának, más egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
      b. az Alapszabály elfogadása és módosítása;
      c. a NIT belső szervezeti felépítésének, vezető szervei létszámának meghatározása és tagjainak megválasztása;
      d. tagdíj mértékének megállapítása;
      e. éves program és költségvetés elfogadása;
      f. éves beszámoló elfogadása legkésőbb a tárgyévet követő év 150. napjáig;
      g. a Felügyelőbizottság jelentésének elfogadása;
      h. a kizárást kimondó határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása;
      i. dönt a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről;
      j. szükség esetén végelszámoló kijelölése;
      k. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, felügyelőbizottsági tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
      l. döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabályok vagy a jelen Alapszabály a Küldöttgyűlés hatáskörébe utalnak.
      12.) A Küldöttgyűlés határozatait – általános szabályként - egyszerű szótöbbséggel hozza.
      13.) Az éves beszámolók jóváhagyása a Küldöttgyűlés általános határozathozatalának a szabályai szerint történik, egyszerű szótöbbséggel.
      14.) A jelenlévő küldöttek kétharmados szótöbbsége szükséges:
      a tag kizárásával kapcsolatos határozathoz.
      15.) A jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbsége szükséges:
      az Alapszabály elfogadásához, módosításához;
      16.) A Társaság céljainak módosításához, a Társaság feloszlásához, más egyesülettel történő egyesülés kimondásához és a megszűnéséről szóló határozat meghozatalához a megbízással rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

    A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy:

      a. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
      b. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
      c. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
      d. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
      e. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
      f. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
      17.) a. A Küldöttgyűlés titkos szavazással megválasztja a tisztségviselőket. A tisztségviselőkre a jelölőbizottság tesz javaslatot. Az egyes tisztségekre lehetőleg több jelöltet kell állítani.
      b. A Küldöttgyűlés nyílt szavazással választja meg a Küldöttgyűlés tisztségviselőit – levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv-hitelesítő – valamint a szavazatszámlálókat. Személyükre az Elnökség tesz javaslatot. A tisztségviselőket és a szavazatszámlálókat a Küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel választja meg.
      c. A Küldöttgyűlés napirendjén nem szereplő ügy tárgyalására, napirendre vételére bármely szavazati jogú küldött javaslatot tehet. A javaslatról a Küldöttgyűlés nyílt szavazással dönt. Azt a napirendet veszi tárgyalásra a Küldöttgyűlés, amely a jelenlévő küldöttek több mint felének szavazatát megkapta.
      18.) Nyílt szavazással a tisztségviselőket megbízatásuk alól felmenti.
      19.) Egyéb alkalmi tisztségviselők megválasztása jogszabályban biztosított lehetőségnél fogva nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.
      20.) A megismételt szavazáskor a több szavazatot kapott személy tekintendő megválasztottnak.
      21.) Az Elnökség a Küldöttgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.
      22.) Rendkívüli Küldöttgyűlés esetén a legutolsó Küldöttgyűlés küldöttei rendelkeznek képviseleti megbízással, de a valamilyen okból kiesett vagy akadályozott küldött helyett újat kell állítani.
6. §

Elnökség
 
      1.) Az Elnökség az egyesület ügyvezető szerve, a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó kérdésekben a Nagy Imre Társaság Elnöksége dönt.

      A Nagy Imre Társaság Elnöksége az elnökből, 3 alelnökből és 7 elnökségi tagból áll. Az Elnökségben a budapesti és a vidéki tagságnak egyaránt képviselethez kell jutnia. Az elnökség megbízatása három évre szól. Az Elnökség kizárólag a Társaság tagjai közül kerülhet megválasztásra. Az Elnökség tagjaira, mint vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizárási szabályok, illetve a vezető tisztségviselőre vonatkozó követelmények:

      a. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
      b. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
      c. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
      d. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
      e. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
      f. Bármely közhasznú szervezet megszűntét követő 3 évig nem lehet az Elnökség tagja (vezető tisztségviselője) az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
      1.) Az elnököt, a három alelnököt, és a hét elnökségi tagot a jelölőbizottság javaslata alapján a Küldöttgyűlés külön-külön választja meg.
      2.) Az Elnökség tagjainak írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy megbízásukat elfogadják, és a hatályos jogszabályokban előírt összeférhetetlenségi követelményeknek megfelelnek. (Ezt az illetékes bírósághoz be kell nyújtani.)
      3.) Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Ebből két esetben kibővített Elnökségi ülést tart, valamennyi Helyi Szervezet vezetőjének – tanácskozási joggal való – meghívásával.
      4.) Az Elnökséget az Elnök hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha az Elnökség az ülésről legalább 5 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban (levél, fax, e-mail) értesíti a tagokat, az ülés napirendjének mellékelésével.
      5.) Határozatképességhez az elnökségi tagok egyszerű többségének jelenléte szükséges. Elnökségi tag csak saját jogon szavazhat, másik elnökségi tag megbízásából nem. Az Elnökség ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal a Felügyelőbizottság Elnöke, valamint a Tiszteletbeli Elnökségi Tagok részt vehetnek. A határozatképtelenség esetén összehívott újabb elnökségi ülés szabályai megegyeznek a Küldöttgyűlésével.
      6.) Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyben fel kell tüntetni a hozott döntések tartalmát, időpontját és hatályát, továbbá a döntést támogatók és ellenzők számarányát, nyílt szavazás esetén személyét. A jegyzőkönyvet két jelenlévő elnökségi tag írja alá. Az Elnökség által hozott határozatokat be kell vezetni a Határozatok Könyvébe. A jegyzőkönyv elkészítéséért és a hozott döntéseknek a Határozatok Könyvébe történő bevezetéséért, és az érintettekkel való közléséért az Elnök a felelős.

Az Elnökség feladata:

      a. a Küldöttgyűlések közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – a Küldöttgyűlés hatáskörének gyakorlása, a Társaság működésének irányítása;
      b. tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
      c. a Küldöttgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Küldöttgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
      d. a Társaság, gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés előkészítése;
      e. az Elnökség éves beszámolóinak megvitatása és a Küldöttgyűlés elé terjesztése;
      f. a Helyi Szervezetek a Küldöttgyűlésen elfogadott programtól eltérő terveinek véleményezése, a tevékenységi tervében jóváhagyottól eltérő közéleti tevékenysége formáinak és szintereinek jóváhagyása;
      g. köteles a Küldöttgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és a Társaság honlapján közzétenni;
      h. rendes tagok felvételének jóváhagyása, Tiszteletbeli Elnökségi Tag választása;
      i. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehatása;
      j. a tagság nyilvántartása;
      k. az egyesület szervei megalakításának és tisztségviselői megválasztásának előkészítése;
      l. minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.
      7.) Rendkívüli Küldöttgyűlést kell tartani, ha az elnökség létszáma hét fő alá csökkent.
      8.) Az Elnökség tagjai feladatukat társadalmi munkában látják el, igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.
7. §

A Nagy Imre Társaság Elnöke, az Elnökség tagjai
 
      1. Az Elnök feladata és hatásköre:

      a. a Társaság tevékenységének irányítása;
      b. a Küldöttgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
      c. döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
      d. a Küldöttgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
      e. kapcsolattartás állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel;
      f. az Elnökség munkájának irányítása;
      g. az Elnökség üléseinek összehívása és vezetése;
      h. az Elnökséget tájékoztatása két ülés között végzett munkáról;
      i. önállóan képviseli a Társaságot;
      j. intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
      k. irányítja az Társaság gazdálkodását;
      l. A Nagy Imre Társaság levelezését, tagnyilvántartását, kapcsolattartását, a működés ügyvitelét, rendezvényeinek szervezését a Nagy Imre Társaság titkársága végzi, a Társaság elnökének irányításával;
      m. utalványozási jogot gyakorol;
      n. minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.
      2. A Társaság elnökségének további tagjai:

      a. A három alelnök —, akik közül a küldöttgyűlés által meghatalmazott egyik, az elnök mellett jogosult a Társaság törvényes képviseletét ellátni — az Elnökség döntése alapján felelősséget visel a NIT működése egy-egy részterületéért;
      b. A hét elnökségi tagot elsősorban a helyi szervezetek vezetői közül kell megválasztani.
      A Társaság elnökségi tagjainak feladatai:

      a. az Elnök távollétében az Elnökség által megbízott egyik alelnök ellátja az Elnöknek a c.) pontban meghatározott feladatait;
      b. az Elnök helyettesítése esetén az Elnökség bármely tagját megbízhatja ideiglenesen az elnöki feladatkör ellátásával;
      c. a Társasági élet egy-egy részterületének felelősei.
      Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség

      a. A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
      b. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
      A vezető tisztségviselő felelőssége

      a. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
      3. Az elnökségi tagság megszűnik:

      a. a megbízás időtartamának lejártával,
      b. lemondással,
      c. felmentéssel,
      d. visszahívással,
      e. elhalálozás esetén,
      f. tagsági jogviszony megszűnésével,
      g. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
      h. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A Társaság tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
Ha a Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

8.§ Felügyelőbizottság 1.) A NIT Küldöttgyűlése a Társaság céljainak és feladatainak törvényes megvalósítása, az Elnökség és a Helyi Szervezetek működésének ellenőrzésére, háromtagú Felügyelőbizottságot (elnök és két tag) hoz létre (FB). A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. A Felügyelőbizottság megbízatása 3 évre szól. 2.) A Felügyelőbizottság Elnöke és tagjai más tisztséget a Társaságban nem viselhetnek. Nem lehet az FB elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki: a. a Társaság elnöke vagy az Elnökség tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be); b. aki az egyesülettel e megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; c. az egyesület cél szerinti juttatásából részesül, - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve; d. az a-c) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. A Felügyelőbizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat az Alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében elfogadják. 3.) A Felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Az Felügyelőbizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelőbizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Felügyelőbizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. 4.) A Felügyelőbizottság tagjai a Felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az Elnökségtől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. 5.) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a NIT elnökéhez intézi. 6.) A Felügyelőbizottság feladata: a. Ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, a NIT fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és vagyontárgyait, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. b. Köteles a tagok, küldöttek vagy az Elnökség elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Küldöttgyűlésen ismertetni. c. A Felügyelőbizottság tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy a NIT szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. d. Köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a Küldöttgyűlést, vagy az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: - a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; - a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. e. A küldöttgyűlést vagy az Elnökséget a FB indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Küldöttgyűlés és az elnökség összehívására az FB is jogosult. f. Ha a Küldöttgyűlés vagy az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az FB köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervezetet (ügyészség). g. A Felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. 7.) A Felügyelőbizottság tagjainak felelőssége: A Felügyelőbizottsági tagok ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a Nagy Imre Társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Nagy Imre Társasággal szemben. 9. § Helyi Szervezet 1.) Helyi Szervezet legalább öt taggal hozható létre. Tevékenységét a Társaság keretei között folytatja, nem önálló jogi személy, működése, gazdálkodása a Társaság egészének része. 2.) A Helyi Szervezet a területére (megye, település) vonatkozóan célkitűzéseit és feladatait - a társaság egészének célkitűzéseivel, feladataival, tevékenységével teljes összhangban - közgyűlésen határozza meg az éves tevékenységi terv és költségvetés jóváhagyásával, amit a Társaság országos elnöksége egyszerű szótöbbséggel fogad el, helyesbít, vagy átdolgozás kérésével visszaad. 3.) Amennyiben a Helyi Szervezet az éves, küldöttgyűlésen elfogadott programtól el kíván térni, azt véleményezésre a soron következő országos elnökségi ülésre a rendezvényt megelőzően be kell terjesztenie. 4.) A Társaság Helyi Szervezetének a tevékenységi tervében jóváhagyottól eltérő közéleti aktivitásának formáit és színtereit az elnökség hagyja jóvá. 5.) A Helyi Szervezet önálló gazdálkodást nem folytat. Költségvetését az Elnökség véleményezi és beépíti a Társaság éves költségvetésébe. 6.) A Helyi Szervezet jogosult a Nagy Imre Társaság név használatára kiegészítve azt a működési területének megnevezésével. 7.) A Helyi szervezet felépítése: a. Közgyűlés A Helyi Szervezet döntéshozó szerve a tagok összessége által alkotott közgyűlés. b. Elnökség A NIT egy-egy helyi szervezetét 3-5 fős elnökség irányítja. 8.) A Helyi Szervezet működése: a. A Helyi Szervezet munkája irányítására – 3 éves időtartamra - elnököt, alelnököt, pénztárost és legalább két elnökségi tagot választhat. b. A Helyi Szervezet közgyűlése tiszteletbeli elnökségi és tiszteletbeli tagokat választhat. c. A Helyi Szervezet működésére, tisztségviselői választására, testületeinek határozatképességére, határozathozatalára a Küldöttgyűlés és az országos Elnökség szabályait kell alkalmazni. d. A Helyi Szervezetek a taglétszámuknak megfelelően minden megkezdett 10 fő után egy küldöttet állíthatnak a Küldöttgyűlésre, akiket a küldöttválasztó közgyűlésen megjelent tagok egyszerű többséggel, nyílt szavazással választanak meg. e. A Helyi Szervezet valamennyi tagját a küldöttválasztó közgyűlésről, a közgyűlés helyének és időpontjának pontos megjelölésével értesíteni kell. A közgyűlésen jelen nem lévő tagok helyett megbízásból szavazni nem lehet. 10.§ Munkacsoportok 1.) Az Elnökség az időszerű célfeladatok megvalósításához szükség szerint ad hoc, vagy állandó helyi, regionális, vagy célzott feladatú egyéb munkacsoportot hozhat létre. A csoportok, amelyek élére az Elnökség vezetőt jelölhet ki, tevékenységüket az Egyesületi célok teljes körű szem előtt tartásával végzik. 2.) A Társaság Honlapot működtet, Örökségünk címmel időszaki kiadványt jelentet meg, amelyet az Elnökség által felkért szerkesztőbizottság szerkeszt. 11. § Összeférhetetlenségi szabályok 1.) A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. 2.) Nem minősül előnynek a NIT cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 3.) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki a Társaság elnöke vagy az elnökség tagja. IV. fejezet 12. § A Társaság vagyona és gazdálkodása I. Az Országos Elnökség gazdálkodása A NIT éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség készít el és a Küldöttgyűlés hagy jóvá. A Társaság gazdálkodásáról az Elnökség az érvényben lévő törvények és rendeletek alapján jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Küldöttgyűlés elé terjeszt. 1. A NIT működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik: a. tagdíj, amelyet a Küldöttgyűlés évente állapít meg; b. költségvetési támogatás - pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; c. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; d. a Társaság gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel; e. egyéb bevételek. 2. A NIT kiadásai: a. az alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b. a gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; c. az Egyesület szerveinek (Elnökség, Felügyelőbizottság) működési költségei, valamint a tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d. az a‒d.) pontokba nem tartozó egyéb kiadások. 1.) A Társaság bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Társaság tagjai a NIT tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek. 2.) Pénzügyi döntéseket az Elnök javaslatára az Elnökség hoz. 3.) A Társaság a céljának elérése érdekében jogszabályi keretek között vállalkozási tevékenységet folytathat, az ebből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. 4.) A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban megjelölt tevékenységre kell fordítania. 5.) A Társaság tisztségviselőit, támogatóit és az önkénteseit, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, valamint a tagnak a tagsági jogviszony alapján az Alapszabály szerinti cél szerint nyújtott juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 6.) A NIT pénzeszközeit számlán kezeli. A Társaság bankszámlája felett az Elnökség két meghatározott tagja együttes aláírásával lehet rendelkezni. A két aláíró tag közül az egyik a mindenkori Elnök. 7.) A Társaság a bevételeit és kiadásait tételenként és jogcímenként nyilvántartja. A gazdálkodási tevékenységet a hatályos jogszabályok alapján végzi. 8.) Gazdálkodási, számviteli műveleteinek lebonyolítását, az adózással, a társadalombiztosítással, statisztikai kötelezettségek teljesítésével járó, és más itt fel nem sorolt, működéssel kapcsolatos tevékenységet külső cég vagy magánszemély szolgáltatásként végzi, megbízás alapján. 9.) A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a Nagy Imre Alapítványnak kell átadni. II. A Helyi Szervezet elnökségének gazdálkodása 1.) A Helyi Szervezet elnöksége a Küldöttgyűlés által elfogadott költségvetés alapján gazdálkodik. 2.) A Helyi Szervezet beszedi tagjaitól a Küldöttgyűlés által megállapított tagdíjat, s azt a Társaság számlájára befizeti. 3.) A Helyi Szervezet tevékenységéhez szerezhet helyi pénzbeli, anyagi vagy technikai természetű támogatást, az országos Elnökségtől kaphat központi támogatást, a Társaság egészének lehetőségeihez mérten. A központi, helyi támogatás és a tagdíj helyi felhasználásának mértékéről a Helyi Szervezet elnöksége egyszerű szótöbbséggel szavaz. 4.) Bevételeiről és kiadásairól a Helyi Szervezet a Társaság előírásai szerinti kimutatásokat, könyvelést, pénztárkönyvet, stb. köteles vezetni, gazdálkodásáról elszámolni. 5.) A Helyi Szervezet tevékenységét, gazdálkodását, számvitelét a Felügyelőbizottság ellenőrzi. V. fejezet 13. § Döntések közlése, nyilvánosságra hozatali szabályok 1.) A Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatairól az Elnökség a Helyi Szervezeteket postai úton, vagy e-mail formájában közvetlenül értesíti. 2.) A küldöttgyűlési és az elnökségi határozatok a Társaság honlapján (www. nagyimretarsasag.hu) is közzétételre kerülnek. 3.) A Társaság, a működéséről, a szolgáltatások igénybevételének a módjáról, a beszámolói közlésekről rendszeresen frissített honlapján keresztül nyújt bárki számára elérhető tájékoztatást. VI. fejezet 14. § A Társaság megszűnése 1.) A Nagy Imre Társaság megszűnik, ha: a. a Társaság egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad); b. a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz; c. a bíróság feloszlatja az ügyész keresete alapján; d. a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését; e. a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és a Társaságot a nyilvántartásból törlik; f. az egyesület megvalósította a célját, vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg, vagy g. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 2.) Az 1.) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az 1.) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. 3.) A legfőbb szerv nem dönthet a Társaság feloszlásáról, ha a Társasággal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy a Társaság fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. 4.) A Nagy Imre Társaság a jogutód nélkül megszűnés esetén - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyonát a Nagy Imre Alapítványra ruházza, és a vonatkozó törvénynek megfelelően azt nyilvánosságra hozza. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE Az Egyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést – a Civil törvény 11. § (1) bekezdése alapján - az ügyészség gyakorolja. VII. fejezet 15. § A Társaság elismerései A Nagy Imre Társaság céljai megvalósítása érdekében kiemelkedő munkát végző tagjai, partnerei részére „Nagy Imre Emlékplakett”-et, vagy „Emléklap”-ot adományoz. Az adományozásra a Helyi Szervezetek képviselői és az Elnökség tagjai tehetnek javaslatot. Az adományozásról, az adományozottak számáról az Elnökség dönt. Az Emlékplakettek átadására a Társaság Küldöttgyűlésén vagy a Társaság rendezvényein kerül sor. A Nagy Imre Társaság kiemelkedő munkát végző tagjainak állami és társadalmi elismerésére az Elnökség határozata alapján az Elnök tesz kezdeményezést. VIII. fejezet 16. § Vegyes és záró rendelkezések A Társaság nevében joghatályos nyilatkozatot, a Társaságnak a bíróságnál bejelentett képviselői tehetnek. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok és a Küldöttgyűlési határozatok az irányadóak. Ez a módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály a Küldöttgyűlésen történt elfogadással lép hatályba. Kelt: Budapesten, 2015. augusztus 29.

Közgyűlési és elnökségi határozatok, előterjesztések

2012. évi beszámoló  
2013. évi beszámoló  
2014. évi beszámoló  
2016. március 10-i elnökségi ülés határozatai  
2015. évi beszámoló  

Nyilatkozatok

Belépési nyilatkozat, adatlap  
2014. évi nyilatkozat  

Válasszon az alábbi kategóriákból

 
Kezdőlap NIT tablakep Rólunk Szervezet

Történet

Média

Dokumentumtár