• 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23

Aktuális

 

 

 

Békéscsabán, az Egyetemi Közéleti Szalon keretében, 0któber 19-én 16 órakor a Szent István Egyetem helyi campusának könyvtár termében kerül sor az „1956 utáni megtorlások” című programra. Előadó: Sáfár Gyula, a Békés Megyei Levéltár igazgató-helyettese. 

 

 

Szeptember 7-én kibővített ülést tartott a NIT elnöksége. Balahó Zoltán tájékoztatást adott a májusi elnökségi ülés óta történt rendezvényekről és ismertette az év hátralévő időszakára vonatkozó terveket. Eszerint október 19-én, Szegeden tartják meg az elmúlt év végi nagyszabású konferenciáról szóló kiadvány bemutatóját, október 21-én kerül sor a hagyományos badacsonyi emléktúrára (a diáktúrára október 20-án kerül sor), december 2-án bankettel ünnepeljük Társaságunk alapításának 25. évfordulóját. Az ülésen beszámoló hangzott el pénzügyi helyzetünkről, az Örökségünk ez évi számának előkészületeiről.   A Felügyelő Bizottság elnöke ismertette működésünkkel kapcsolatos észrevételeit, döntés született a Nagy Imre emlékplakett 2017. évi kitüntetettjeivel kapcsolatban.

A résztvevők köszöntötték Gergely Sándort 85. és Besenyi Vendelt 75. születésnapja alkalmából, gratuláltak Besenyi Vedelnek a jászkapitánytól kapott kitüntetéséhez, melyben helytörténeti munkásságáért részesült.

 

 

Szeptember 2-án a Főváros és Környéke szervezett tagjai vendégeskedtek tatabányai szervezetünknél. A kedves vendéglátók a híres turul szobornál adtak tájékoztatást Tatabánya múltjáról és jelenéről. Fekete Miklós hangsúlyozta, hogy a városban a bányászat és az 1956-os események szoros kapcsolatban vannak egymással. Ebben a szellemben a résztvevők közösen koszorúzták meg az 56-os és a bányász emlékműveket (a látogatás ideje éppen a bányásznapra esett). A program a majki kastélyban hangulatos ebéddel és múzeumlátogatással zárult. (A látogatásról szóló képanyag a későbbiekben a galériában tekinthető meg.)

 

 

A Debrecen és Hajdúszoboszló közötti Ebes neve az 1950-1953 közötti hortobágyi kitelepítések idején vált ismerté, akiknek emlékét a helyi Széchenyi Ferenc Tájmúzeum néhány éve már állandó kiállítással őrzi. Ennek révén kapott itt helyet a debreceni Kiss Gizella amatőr festő kiállítása is, aki fiatal kori emlékeit festette meg a „Kitelepítés éjjel”, „A pisztolyt megtalálták!” és a „TSZ szervezés” című képeiben. Kiss Gizella festményeire egyébként a tavaly megjelent interjúkötet készítése során derült fény, amikor Andics Árpád és Erdélyi Márta szerkesztők a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar Megyei Szervezet tagjait faggatták 1956-hoz kötődő emlékeiről. A kiállítást Eignerné Bartusz Andrea múzeumvezető, Andics Árpád NIT alelnök és Ötvös László nyugalmazott református lelkész nyitotta meg, Erdélyi Márta szavalata kíséretében. A kiállítás 2017. augusztus 31-ig látogatható.

 

 

 

 

Nyíregyházán Társaságunk helyi szervezete a KIÚT Területfejlesztési Egyesülettel együttműködve szervezte meg június 16-i emléknapi ünnepségét. Nagy Imre domborművének megkoszorúzását követően a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárban Tartották meg Szakolczai Attila Koholt perek c. könyvének bemutatóját. A megyei alelnökünk, Sallai József vezette rendezvényen Sipos József beszélgetett a szerzővel.

     

Sallai József levezető elnök

 

Szegeden Nagy Imre szobránál rendeztek koszorúzási ünnepséget, melyen helyi szervezetünk részéről Révész Mihály mondott beszédet. Az ünnepség részleteitől a későbbiekben a Média rovatunkban közöljük a Délmagyar.hu cikkét

 

 

A NIT országos vezetése, helyi szervezetei és a Nagy Imre Alapítvány méltóképpen emlékeztek meg a mártírok június 16-iki emléknapjáról – mások helyett is.

 

 

Június 16-án délután országos vezetőségünk és a fővárosi szervezet képviselői részt vettek a civil szervezetek Nagy Imre Alapítvány által rendezett megemlékezésén a Vértanúk terén. Az ünnepségen Jánosi Katalin mondott beszédet, majd Galkó Balázs szavalta el Aczél Tamás „Nagy Imréhez” című versét. Ezt követően a résztvevők megkoszorúzták Nagy Imre szobrát. Az Országos Elnökség nevében Balahó Zoltán, Róth Miklós és Haas Péter, a Fővárosi szervezet részéről Farkas György és Mányai Natasa koszorúztak.

 

 

 

A NIT központi ünnepsége  június 17-én az árpádföldi Tóth Ilona Emlékházban kezdődött, ahol Villányi Péter helytörténész mutatta be az épületet, beszélt Tóth Ilona életéről, bírósági tárgyalásáról és mártírhaláláról. Az Emlékház alagsorának egyik termét az építészek a Fővárosi Bíróság 1957 évi tárgyalótermének mintájára alakították ki. Ott nézhettük meg Tóth Ilonáról és peréréről készült fényképfelvételeket, és meghallgathattuk az eredeti tárgyalási jegyzőkönyv alapján, fotókkal illusztrált hanganyagot, melyben a résztvevők hangját színművészek helyettesítették.

 

 

 

A program a 301. parcella látogató központjában folytatódott, ahol Szabó Viktor történész mutatta be a 2016. novemberében felavatott épületet, majd animációs filmösszeállítást látottunk a 298-as, 300-as és 301 sz. parcellák, valamint a Nagy Imre perben kivégzett mártírok holttesteinek „sorsáról”.

 

 

Az emlékünnepség Nagy Imre sírjánál koszorúzással és a Himnusz éneklésével fejeződött be.

 

 

Helyi szervezeteink számos rendezvényt tartottak a gyászünnep alkalmából.

A tatabányai ünnepségen Fekete Miklós, a szervezet elnöke mondott beszédet, majd a résztvevők megkoszorúzták Nagy Imre szobrát.

 

   

 

Békéscsabán helyi szervezetünk koszorúzási ünnepségén Szabó László, Az Andrássy Gyula gimnázium tanára mondott beszédet és a Kazinczy Ferenc általános iskola tanulói adtak kulturális műsort.

 

 

Életének 91 évében elhunyt Fónay Jenő villamosmérnök, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének örökös, tiszteletbeli elnöke, akit az 1956-os forradalomban történő részvételéért első fokon halálra ítéltek és több hónapot töltött a kisfogház siralomházában. Fónay jenő jó kapcsolatot ápolt Társaságunkkal. 2014 júniusi emlékünnepségeken ő mutatta be közösségünknek a Kozma utcai kisfogházban kialakított emlékhelyet, melynek létrehozásában oroszlánrészt vállalt. Tisztelettel a dózunk emlékezetének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Június 9-én a NIT fővárosi szervezetének rendezésében nagy érdeklődéssel kísért filmvetítéssel emlékeztek ifj. Vészi János rendezőre, Társaságunk alapító tagjára. A rendezvényen Haas Péter olvasta fel Vészi János szakmai életrajzát, majd a rendező felesége, Jankó Judit,  valamint barátja és küzdőtársa, Surányi András bensőséges hangú megemlékezését hallhattuk. Ezután került sor az Isten veletek, oroszok, majd az Adásunkat megszakítjuk (A Magyar Rádió 1956-ban) című dokumentumfilmek vetítésére. Az eseményről Csillag Ádám és Menyhárt Jenő is videó felvételt készített.

 

 

 

 

A NIT Jászberényi Szervezete június 6-án a városi könyvtárban, felesége részvételével emlékezett meg a 100 éve született Maléter Pálról és harcostársairól. Ezt követően megkoszorúzták a Jászság szülötte, Donáth Ferenc emléktábláját.

 

 

 

 

 

 

Tatabányai szervezetünk felkereste Zalaegerszeg 1956-os emlékhelyeit.

 

 

A 2016. évi személyi adóbevallás benyújtási határidejének közeledtével felhívjuk tagtársaink és pártolóink figyelmét, hogy felajánlhatják adójuk 1%-át a NIT részére.   

 

Közlemény

A Nagy Imre Társaság Országos Elnöksége és tagsága nevében erélyesen tiltakozunk a Facebook-on és a sajtó egy részében szaporodó, névadónk emlékét érintő, tárgyi tévedésektől, szándékos torzításoktól hemzsegő, kegyeletsértő támadások ellen.

Sohasem tagadtuk, hogy Nagy Imre életútja nem nyílegyenes, hibáktól, tévedésektől mentes vonalon haladt kaposvári szülőházától a budapesti kisfogságban elszenvedett mártírhaláláig. Aki behatóan ismeri ezt az időszakot, tisztában van azzal, hogy Nagy Imre valóban belügyminiszter volt a magyarországi németek többségének igazságtalan kiűzése idején (erről a tisztségéről éppen az „osztályellenséggel” szembeni engedékenysége miatt váltották le), később – nem saját jószántából - egy ideig a begyűjtési miniszter hálátlan funkcióját is betöltötte.

;Ezek az irományok azonban nem szólnak azokról az érdemeiről, melyek a XX. századi magyar történelem kiemelkedő személyiségeinek sorába emelik. Nem emlékeznek vagy nem akarnak emlékezni arra, hogy már a 1920-as évek végétől szemben állt az akkori emigráns kommunista pártvezetés dogmatikus irányvonalával, majd a moszkvai Szabad Kossuth Rádió vezető munkatársaként minden lehetőt elkövetkezett, hogy felvilágosítsa a magyar népet a nácik és magyarországi szövetségeseik elleni küzdelem szükségességéről. Kidolgozta az 1945. évi földreform alapjait és miniszterként irányította annak gyakorlati végrehajtását. Az utóbbi időkben alig esik szó 1953-55 közötti miniszterelnöki tevékenységéről (Új Szakasz), amely orvosolni igyekezett a Rákosi rendszer törvénytelenségeit, a tervutasításos rendszer túlzásait és javította a lakosság életkörülményeit. Azt a korszakot sok történész az un. emberarcú kommunizmus előfutárának tekinti. Szemére hányják, hogy felsőfokú végzettség nélkül választották akadémikussá, pedig abban az időben az nem volt követelmény az MTA tagsághoz, és elméleti munkássága, oktatói tevékenysége jelentőségében messze felülmúlja jó néhány akadémikus teljesítményét. Tanítványai közül a magyar agrárium és közgazdaságtudomány számos kiemelkedő egyénisége került ki.   A Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójára rendezett hivatalos ünnepségsorozaton szinte szó sem esett Nagy Imre 56-os szerepéről és mártírhaláláról.

Alighanem két kezünkön meg tudjuk számolni, hogy az un. művelt világban hány magyar ember nevét ismerik. Nagy Imre - pozitív előjellel - vitathatatlanul e személyiségek között szerepel.

A Nagy Imre Alapítvány és a Nagy Imre Társaság korlátozott lehetőségeihez képest mindent elkövet névadónk valódi életpályának megismertetésére, emlékének ápolására, azonban ehhez nem nélkülözheti a társadalom segítségét, a személyének negatív beállítottságával kapcsolatos egyoldalú nézetek és irományok általános visszautasítását. Sajnálatos módon az országos és budapesti sajtó nem méltatja figyelemre mégoly sikeres programjainkat sem.

Javasoljuk, hogy akiket érdekel a közelmúlt valódi történelme, látogassa az Orsó utcai Emlékházban lévő állandó kiállítást, vegyen részt rendezvényeinken, olvassa az Alapítvány és Társaságunk kiadványait.      

 

2017. évi Küldött gyűlés

Május 6-án tatabányai szervezetünk kezdeményezésére az egykori kamaduli remetekolostor területén lévő majki turisztikai központ tárgyalótermében tartottuk a NIT 2017. évi Küldött gyűlését. A hivatalos rész előtt Turbuk István, a tatabányai szervezet tagja adott elő két, alkalomhoz illő dalt, majd Csikós Török Zsuzsa olvasta fel Nagy Imréhez szóló vallomását.

A Fekete Miklós elnöklete mellett lezajlott Küldött gyűlésen szóbeli kiegészítések hangzottak el az Országos Elnökség beszámolójához, a pénzügyi jelentéshez és a Felügyelő Bizottság értékeléséhez, majd a 2017. évi programhoz és költségvetéshez. A beszámolókhoz békéscsabai, győri, szegedi debreceni és vajdasági szervezeteink képviselői szóltak hozzá, beszéltek 2016. évi eredményeikről és a jövőre vonatkozó terveikről.

A Küldött gyűlés egyhangúlag elfogadta az Elnökség 2016. évi jelentését, pénzügyi beszámolóját, mérlegét, a Felügyelő Bizottság állásfoglalását, valamint a NIT 2017 évi programját és költségvetését.

Tekintettel arra, hogy 2018-ban alapszabályunk értelmében vezetőségválasztó Küldött gyűlést tartunk, a küldöttek megválasztották a Jelölő Bizottság tagjait Fakli Károlyné (Tatabánya), Szántó László (Kaposvár) és Szabó Zoltán (Vajdaság) személyében.

A rendezvény befejezése előtt a küldöttek megemlékeztek a legutóbbi Küldött gyűlés óta elhunyt tagjainkról, a honlapunkon már közölteteken kívül a 2017-ben eltávozott Sarkadi Bálintról (Békéscsaba).

A hivatalos rész befejeződése után a küldöttek szakszerű idegenvezetés segítségével meglátogatták a műemlék komplexumot, ezen belül az egykori kolostor kertjét, a kamaduli remeték celláját és a helytörténeti kiállítást.

Köszönet illeti a tatabányai szervezetet a Küldött közgyűlés és az azt követő szabadidő program megszervezéséért.

 

Több helyi szervezetünk (többek között Miskolc, Nyíregyháza) megtartotta évindító közgyűlését, megvitatta 2017 évi programjait, költségvetését. Nyíregyházán Holmár Zoltán lemondott elnöki tisztségéről és NIT tagságáról, a szervezetet a következő elnök megválasztásáig az elnökség irányítja.

 

Március 2-án az Országos Elnökség kibővített ülést tartott. Balahó Zoltán tájékoztatást adott a legutóbbi elnökségi ülés óta történt eseményekről. Többek között beszámolt a helyi szervezetekben történt személyi változásokról,  Örökségünk című kiadványunk megjelenésének körülményeiről, a beregszászi 56-os konferenciáról, továbbá arról, hogy Február 12-én Donáth Ferenc egy civil alapítványtól Magyar Civil Becsületrend kitüntetésben részesült. A tájékoztatást a helyi szervezetek vezetői egészítették ki.

Ezután sor került a 2016. évi beszámoló és a pénzügyi beszámoló ismertetésére és elfogadására (az ezekkel kapcsolatos írásos anyagokat titkárságunk megküldte a az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjainak és a helyi szervezetek vezetőinek), a Felügyelő Bizottság állásfoglalására, a 2017. évi program és költségvetés megvitatására. Reményünk van arra, hogy a Nagy Imre Alapítvány segítségével enyhülnek az első félévek pénzhiányával kapcsolatos krónikus problémáink.

Boross Géza tájékoztatást adott arról, hogy a Stratégiai Bizottság elkészítette Társaságunk hosszabb távú stratégiájára vonatkozó elemzését és javaslatait.

 

Január 20-án elkészült  Örökségünk című kiadványunk. Példányait a helyi szervezetek vezetői osztják ki tagjaink között.

 

Március 21-én Nagy Imre Emlékházban a NIA bemutatta Rainer M. János Nagy Imre című könyvének új, gazdag képanyaggal bővített kiadását.

 

Február 11-én tatabányai szervezetünk a hagyományos farsangi bállal nyitotta meg ez évi programsorozatát. A kitűnő hangulatú, jól szervezett, nagy számú résztvevővel lebonyolított rendezvényre a szokásos bulizene, tánc és tombola mellett sokszínű program volt jellemző, irodalmi és dalbetétekkel.

  

 

 

Életének 67. évében elhunyt Gölöncsér Gyula, budapesti szervezetünk tagja, aki NIA és a NIT rendezvényeinek aktív résztvevője volt. Búcsúztatása január 6-án volt a csepeli temetőben. Kegyelettel őrizzük emlékezetét.

 

December 17-én kibővített ülést tartott a NIT elnöksége. Balahó Zoltán elnök részletesen beszámolt a legutóbbi szeptemberi ülés utáni időszak, eseményeiről, az 1956. évi Forradalom és Szabadságharc hatvanadik évfordulójával kapcsolatos gazdag és színes rendezvény sorozatról, és ismertette a 2017. évi programra vonatkozó személyes javaslatait.  Ezt követően Erdélyi Márta és Andics László mutatta be az ’56-os Emlékbizottság támogatásával kiadott Emberi sorsok Debrecenben című kötetet, majd az Elnökség meghallgatta a pénzügyi beszámolót és a Felügyelő Bizottság értékelését.  

 

 

Az 56-os Forradalom 60. évfordulójára rendezett békéscsabai megemlékezések záróeseményén, a Munkácsy Mihály Múzeumban megköszönték az ünnepségek rendezésében közreműködők, köztük a pedagógusok munkáját, jutalmazták azokat a tanulókat, akik részt vettek az 56-os pályázaton, ünnepi műsort, kiállítást rendeztek iskolájukban.

 

 

Az 56-os Forradalom és Szabadságharc 60 évfordulójára tartott megemlékezésekről az a benyomásunk, hogy a hivatalos ünnepségek túlhangsúlyozták a pesti srácok szerepét az események többi meghatározó résztvevőjének, a Nagy Imre kormánynak, az Írószövetségnek, a Petőfi körnek, a MEFESZ-nek, a munkástanácsoknak, a forradalmi bizottságoknak, a vidék forradalmának rovására. Miközben meghajtjuk fejünket a megszállókkal hősiesen szembeszálló fiatalok előtt, a Nagy Imre Alapítvány és a NIT rendezvényei a maguk szerény eszközeivel ezt az aránytalanságot kívánták és kívánják valamelyest csökkenteni. Megrendezésükhöz nyújtott hozzájárulásukért köszönetet mondunk az 1956-os Emlékbizottságnak és a  többi, pályázatokat kiíró szervezetnek és alapítványnak.

 

December 9-én tatabányai szervezetünk tagjai Esztergomban megkoszorúzták az 1956 október 26-i sortűz áldozatainak emléktábláját.

 

December 8-án a debreceni Méliusz Benedek Elek fiókkönyvtár szűknek bizonyult az „Emberi sorsok Debrecenben 1956 tükrében” című kötet bemutatója iránt megnyilvánult nagy érdeklődés miatt.

Az ünnepi eseményen Komolay Szabolcs alpolgármester és Balahó Zoltán, a NIT országos elnöke mondott köszöntőt, majd debreceni szervezetünk elnöke, Erdélyi Márta és alelnöke, Andics Árpád és Filep Tibor(egyúttal könyv szerkesztői és lektora) mutatták be az interjúkötetet. Az esemény érdekessége volt, és egyúttal megható pillanatait is jelentette, hogy a könyv ismertetésében az interjúk alanyai is közreműködtek. A kötetben megszólaltatott emlékezők egy kivétellel mindannyian NIT Hajdú-Bihar megyei szervezetének tagjai, kettejük (Biczó Gyula és Deli Kálmán) sajnos nem élhették meg a könyv bemutatóját.

A  nagy sikert aratott programot zenei- és versbetétek színesítették.

A szép kiállítású, a NIT-et és annak Hajdú-Bihar megyei szervezetét is hatásosan népszerűsítő kötet tagjaink számára korlátozott számban hozzáférhető.

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

 

 

 

December 8-án a szegedi Ifjúsági Ház Rendezvényközpont nagytermében nagyszabású, széles témakört felölelő konferenciát rendeztek „Tetthelyre hívás” címmel Szeged Önkormányzata és a NIT helyi szervezete rendezésében. A szervezők a különböző politikai irányzatok reprezentánsaiból kértek fel előadókat 1956 és 1989 kapcsolatáról szóló referátumokra. Az előadások országos és helyi vonatkozásokra is kitértek.

Botka László polgármester kiemelte, hogy az évfordulós megemlékezések sorában ez az első konferencia, amely együtt tárgyalja az összefüggést a két történelmi esemény között. hangsúlyozta, hogy Szeged városa 1956-ban és 1989-ben is élen járt az események elindításában. Kifogásolta a hivatalos megemlékezések egyoldalúságát.

Jánosi Katalin többek között arról beszélt, hogy személyesen hogyan élte meg az 1956 novembere és a rendszerváltás közötti időszakot, az 1988-ban és 1989-ben lezajlott felemelő eseményeket, és szintén méltatlannak ítélte az idei hivatalos megemlékezéseket.

Bíró Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagy Imrére nemcsak mártírként, hanem fontos tetteket végrehajtó miniszterelnökként is emlékeznünk kell, aki pártállástól függetlenül megérdemli az embereket tiszteletét. Véleménye szerint a rendszerváltás 1989 novemberétől külső beavatkozás hatására eltorzult, súlyos válsághoz vezetett a globalizmus és a korlátlan liberalizmus hatásának érvényesülése.

Balogh Iván a 80-as évek szegedi bölcsészkari mozgalmáról beszélt, Gulyás Márton előadása az 1956-ban uralkodó önigazgatási törekvések rendszerváltás utáni kudarcáról szólt. Keserű Imre többek között azt elemezte, hogyan alakult ki egység 1956-ban a különböző nézeteket képviselő politikai tényezők között, Póda Jenő a rövid életű szegedi ellenzéki kerekasztalra emlékezett. Révész Béla a Csongrád megyei állambiztonsági szervek 1988-89-es megfigyelő tevékenységét ismertette, Jankó Attila a Szabad Európa Rádió Szegedi tudósítójaként átélt időszakra, Csapó Balázs a szamizdat kiadványok terjesztése  során szerzett élményeire emlékezett. Horváth Péter színészi erényeket csillogtatva ismertette  Annus Gábornak a Látóhatár című folyóirat megszűntetésének tragikomikus történetéről szóló előadását. Falusi Norbert 1989 hideg áprilisáról, az MSZMP-ben akkor lezajlott folyamatokról beszélt. Fejér Dénes a POFOSZ országos és Csongrád megyei szervezetének történetét ismertette, kifogásolva, hogy az 1945 és 1990 között ártatlanul elítélt politikai foglyok egyes csoportjai nem részesültek valódi kárpótlásban. Szávai István arra emlékezett, hogyan jutott el a Dél-Magyarország napilap 1989-90-ben a szabadság kapujába. Laczkó Sándor előadásának témája a szegedi egyetemen alapított Bibó István Emlékbizottság tevékenysége volt.

Szegedi szervezetünk elnöke, Géczi József Alajos szerint az MSZMP reformköre 1989 áprilisában bírt a legnagyobb társadalomformáló hatással, amikor kinyilvánították, hogy Nagy Imre koncepciós per áldozata volt, és ez a deklaráció nagy lépést jelentett a mártírok június 16-i temetése (és nem újratemetése, mert előzőleg csak elásták őket) felé.

Sipos József elnökségi tagunk a szervezők nevében megköszönte a konferencia megrendezésében résztvevők és közreműködők segítségét, ő is kifogásolta  a hivatalos rendezvények szinte kizárólag a „pesti srácokra” koncentráló egyoldalúságát, és szembeszállt egy olyan írással, mely kétségbe vonta Nagy Imre miniszterelnökségének legitimitását.

A konferencia nagyvonalú fogadással zárult.

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

  

 

 

December 2-án békéscsabai szervezetünk szerény, bensőséges ünnepségen emlékezett meg alapításának 20 évfordulójáról. A rendezvényen Társaságunk elnöke, Balahó Zoltán tartott előadást, Nagy Sándor a helyi szervezet történetét ismertette.

 

 

December 1-én Szegeden az egyetem szervezésében, a NIT helyi szervezetének közreműködésével a vidék forradalmáról rendeztek konferenciát.

 

November 26-án Szabadkán a NIT helyi szervezete, az 56-os Műhely és a magyar konzulátus támogatásával, a Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére rendezett diákvetélkedőn tizennégy csapat mérte össze tudását. A győzelmet az 52 sz. Kosztolányi Dezső cserkészcsapat szerezte meg.

 

Tatabányai szervezetünk megkoszorúzta a mosonmagyaróvári sortűz áldozatainak a határőr laktanya előtt felállított emlékművét.

  

 

 

November 4-én a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán „Megkötések nélkül 1956-ról” címen tartottak konferenciát neves előadók közreműködésével. A résztvevők november 5-én szakmai tanulmányi úton vettek részt Ungváron, ahol megkoszorúzták az 1956-ban oda deportáltak emléktábláját. A rendezvényen a NIT elnökségét Besenyi Vendel képviselte, aki előadást is tartott „Jászberény 1956-ban” címmel

. 

 

November 4-én a vajdasági Kishegyesen emléktáblát avattak annak emlékére, hogy az 1956-os Forradalom után a vajdasági magyarok befogadták az odamenekült magyar emigránsokat. Az ünnepi szónokok között szerepelt Kudlik Zoltán, vajdasági szervezetünk elnöke is.

 

 

 

November 3-án, Budapesten, az Etele út 21 sz. ház falán a NIT kezdeményezésére, a ház lakóinak közreműködésével, az Újbudai Önkormányzat anyagi támogatásával emléktáblát avattunk Nagy Imréné Égető Mária, a legendás „Maca néni” tiszteletére, aki életének utolsó tíz évében ennek az épületnek földszinti egyszoba-konyhás lakásában élt. Az avató ünnepségen beszédet mondott Csernus László, az Újbudai Önkormányzat képviselője, míg Jánosi Katalin a család, Balahó Zoltán Társaságunk nevében emlékezett mártír miniszterelnökünk feleségére, a hűség és kitartás mintaképére. Csordás Dóra Mészöly Miklós 1956-ra emlékező versét szavalta el. Az Önkormányzat, a család, a NIT és a NIA mellett koszorút helyeztek el a ház lakóinak képviselői is. Az eseményről az Újbudai Önkormányzat honlapja képes cikkben emlékezett meg. Az itt közölt fényképek egy része is ebből a cikkből származik.

 

  

 

 

 

Október 17-26 között az Országos Rendőr Főkapitány meghívására Magyarországon tartózkodott dr. Kopácsi Sándorné Ibolya asszony, Társaságunk alapító tagja, a Nagy Imre per életfogytiglani börtönre ítélt budapesti rendőr főkaptányának, Társaságunk egykori alelnökének özvegye és lánya, Kopácsi-Gelberger Judit. A kedves vendégek gazdag programot bonyolítottak le, többek között részt vettek a Nagy Imre Házban rendezett emlékjel avatáson, koszorúzási ünnepségeken, találkoztak a NIT miskolci szervezete és a Kopácsi Sándor Baráti Társaság  tagjaival, fogadta őket Pintér Sándor belügyminiszter, Tarlós István, Budapest főpolgármestere, az országos rendőrfőkapitány helyettese pedig ebédet adott tiszteletükre. Az Országos Polgárőr Szövetség ünnepi közgyűlésén Kopácsi-Gelberger Judit Kopácsi Sándor emlékdíj kitüntetésben részesült. A vendégeket egész magyarországi látogatásuk során Bánki Iván rendező által vezetett forgatócsoport kísérte, dokumentumfilmjük előreláthatólag 2017. tavaszán lesz látható.

 

 

 

A vajdasági magyarság hagyományos színhelyen, Palicson tartotta meg koszorúzási ünnepségét az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlékére.

 

Október 23-án a Miskolci Nemzeti Színházban tartott ünnepi megemlékezésen Kriza Ákos, a város polgármestere adta át a helyi forradalmi események tizenöt résztvevőjének, köztük Földvári Rudolfnak, a NIT tiszteletbeli elnökségi tagjának a „Miskolcért, a szabadságért ’56” díjakat. Az eseményről a helyi sajtó bő terjedelemben számolt be.

 

Középiskolásoknak szerveztek filmvetítést a Művészetek Házában rendhagyó történelemóraként. A vetítések előtt egy rövid ismertetőt is hallhatnak a diákok a történelmi eseményről és magáról a filmről is.

minap.hu

 

Október 23-i koszorúzás a békéscsabai Nagy Imre szobornál.

 

Október 23-án délelőtt a Nagy Imre Emlékház kertjében ünnepélyes keretek között felavatták az 1956-os Forradalom és Szabadságharc valamennyi mártírjának nevét megörökítő emlékjelet. A Nagy Imre mellszobra és kivégzett vádlott társai emléktáblája mellett elhelyezett négy nagyméretű üvegfal különösen esti kivilágításban nyújt szép látványt.

A Nagy Imre Alapítvány által rendezett avató ünnepségen sok ismert közéleti személyiség mellett Társaságunk számos tagja vett részt, köztük az ORFK vendégeként Magyarországon tartózkodó dr. Kopácsi Sándorné Ibolya asszony és Judit lánya, de Tatabányáról és Szegedről is érkeztek tagtársaink.

Az avató beszédeket Jánosi Katalin, Kende Péter és Mécs Imre tartották.

 

 

 

 

 

Október 22-én verőfényes időben került sor a NIT hagyományos badacsonyi emléktúrájára. Tagtársaink egyik csoportja Zabó Anna vezetésével felkereste az egykori rabszállás emléktábláját, ahol az Országos Elnökség nevében Szántó László koszorúzott.

A másik csoport csatlakozott a badacsonytomaji önkormányzat Nagy Imre emlékszüretéhez. A Zabó szőlőben álló emlékkőnél Kiss Eliza, kiemelt borászati feladatokért felelős miniszteri biztos és Bagdy Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese mondott beszédet. Elnökségünk nevében Balahó Zoltán, Csizmadia Ferencné és Széchényi László helyezte el az emlékezés koszorúját. A szüreti mustot ünnepi címkékkel ellátott üvegekbe töltötték. A két csoport a borkóstoló új helyszínén, a Léránt Pincészetben zárta Nagy Imre nevezetes szüreti látogatásának 60. évfordulójára méltóképpen emlékező programot.

A NIT „felnőtt” programját megelőzően, szintén Társaságunk szervezésében október 15-én bonyolították le nagy sikerrel a középiskolás diákok hagyományos badacsonyi emléktúráját.

  

 

 

Október 21-én Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nagy sajtó nyilvánosság mellett nyitotta meg az un. kerítés kiállítást, melynek előkészítésében aktívan részt vett Balahó Zoltán, Társaságunk elnöke. Ennek keretében a múzeum Bródy Sándor utcai és Múzeum körúti kerítésén az 1956-os Forradalom napjaiban Budapesten készült, kinagyított fotók láthatók.

Október 21-én Békéscsabán a „Tudomány napja” keretében Pedagógusok az 56-os Forradalom és Szabadságharcban címmel rendeztek konferenciát

 

Október 21-én a Budapesti rendőr főkapitányság megtartotta hagyományos koszorúzási ünnepségét dr. Kopácsi Sándor r. altábornagy, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc nemzetőrségének életfogytiglani börtönre ítélt főparancsnok-helyettese, a Nagy Imre Társaság egykori alelnöke emlékére.

A rendezvényen Bucsek Gábor rendőr vezérőrnagy, budapesti rendőrfőkapitány majd Kopácsi-Gelberger Judit mondott emlékező beszédet, aki édesanyjával, Dr. Kopácsi Sándorné Ibolya asszonnyal együtt az Országos Rendőr főkapitány meghívására érkezett Budapestre. Az emléktáblát a Nagy Imre Társaság és a Kopácsi Sándor Baráti Társaság tagjai a Kopácsi családdal együtt  koszorúzták meg.

December 22-én a Kopácsi Sándor Baráti Társaság hangulatos összejövetel keretében koszorúzta meg a Kopácsi házaspár korábbi lakóházán elhelyezett emléktáblát.

 

 

 

 

Október 20-án a vajdasági Zentán, a polgármesteri hivatal előcsarnokában felavatták az 1956-os Forradalom mártírjának, az Újpesti Forradalmi Bizottság elnökének, a zentai születésű dr. Rajki Márton ügyvédnek az emléktábláját. A nagyszabású ünnepség megrendezése a szabadkai magyar főkonzulátus, a zentai önkormányzat és a Nagy Imre Társaság vajdasági szervezete együttműködésének eredménye.

A koszorúzási ünnepségen részt vettek a vajdasági magyarság  legmagasabb rangú politikai és egyházi vezetői, képviseltette magát a NIT Országos Elnöksége is. A koszorúzást követően a Zentai Magyar Kamaraszínházban rendezett díszelőadáson Babity János szabadkai főkonzul, Ceglédi Rudolf, Zenta város polgármestere és dr. Rajki Márton unokája (a mellékelt 3. képen) mondott emlékező beszédet. Ezt követően a színház társulata mutatta be a „Szabadság lángjai” című, nagy sikert aratott, erre az alkalomra készült előadását, mely azt  bizonyította, hogy Nagy Imre és a pesti srácok tisztelete nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők. A rendezvényt jó hangulatú fogadás zárta.

 

 

 

Október 19-én, Békéscsabán a NIT helyi szervezetének közreműködésével ebben az évben is megrendezték a fiatalok hagyományos 1956 méteres staféta futását.

 

 

Október 19-én Budapesten, a Váci utcai Abigail galériában kiállítás nyílt „1956 prófétái” címmel az 1956-os Forradalom és Szabadságharc után emigrált képzőművészek alkotásaiból. A kiállítás szervezője Hajdú Katalin, a Galéria tulajdonosa, október 1-i központi ünnepségünk egyik előadója volt. A megnyitó ünnepségen jelen volt Hollandia magyarországi nagykövete, kulturális életünk több vezető személyisége, valamint a kiállító művészek egy része. A kiállítás katalógusát új tagunk, Jankó Judit szakíró állította össze. 

 

 

Október 18-án, Miskolcon, a megyei köynvtárban, a NIT helyi szervezete emlékműsort rendezett annak emlékére, hogy a város szülötte, Szabó Lőrinc Illyés Gyulával együtt 1956. október 23-án irodalmi estet tartott. Az est előadói a neves irodalomtörténész, Kabdebó Lóránt és Dobos Marianne írónő voltak.

 

2016. október 15-én, az olasz-szlovén határon található I. világháborús színhelyen, a magyar nyelvben oly baljóslatúan hangzó Doberdó hegyen Nagy Imrére emlékező négy nyelvű információs táblát avattak a szegedi Meritum Egyesület kezdeményezésére és a San Martino del Carso-i önkormányzat támogatásával. A tábla szövege jól szemlélteti a 1915-ben három hónapot a véres olasz fronton katonáskodó 19 éves Nagy Imre és katonatársai megpróbáltatásait. Külön-külön táblát kapott az itt hősi halált halt szegedi olimpikon, Gönczy Lajos és a szintén itt harcoló Márton Áron is, Erdély későbbi püspöke.

A programot kétnyelvű szentmise és egy eperfa csemete elültetése tette teljessé, ami az ún. szegedi doberdói fára emlékeztet, amit háborús emlékként a szegedi 46. gyalogezred katonái vittek magukkal haza. A fa ma is megvan, a szegedi Móra Ferenc Múzeum egyik kiállító helyén, a Fekete Házában látható. Ez az egyik legkiemelkedőbb első világháborús emlék hazánkban. Társaságunkat Balahó Zoltán és Bereczky Enikő képviselte.

   

 

Október 13-án a jászberényi városháza dísztermében a Jász Múzeum és a NIT helyi szervezete rendezésében, a Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával került sor az „1956 emlékezete” című tudományos konferenciára. Az előadásokat Balahó Zoltán, a NIT országos elnöke, dr. Tóth Péter Pál szociológus, Besenyi Vendel, Társaságunk helyi szervezetének elnöke és dr. Gedai István, a Nemzeti Múzeum ny. főigazgatója tartották. A konferenciát követően a Lehel Vezér Gimnázium falán, fiai jelenlétében felavatták Donáth Ferenc agrártörténész-politikusnak, a Jászság szülöttének, a gimnázium egykori diákjának emléktábláját, akit a Nagy Imre perben 12 évi börtönbüntetésre ítéltek és haláláig a Kádár rendszer ellen szerveződő ellenzék egyik vezéralakja volt.  

A 60. évforduló alkalmából Goda Zoltán, jászberényi szervezetünk korábbi elnöke Pro Civitas kitüntetésben részesült. 

   

 

 

 

Október 7-én a kaposvári városháza dísztermében Társaságunk „Ötvenhat vidéken – Kaposvár és a vidék forradalmának kérdései” címmel nagy érdeklődéssel kísért konferenciát rendezett, melynek anyagi fedezetét az 56-os Emlékbizottságnál elnyert pályázat biztosította. A rendezvény fő szervezője a NIT Somogy megyei szervezetének elnöke, Dr. Szántó László volt, a konferencia elnöki tisztét Polgár Tamás, az MNL Somogy Megyei levéltárának igazgatója látta el.

A vendéglátó város nevében Oláh Lajosné alpolgármester köszöntötte a résztvevőket, a konferenciát Balahó Zoltán, a NIT elnöke nyitotta meg, ezután Gárdonyi Mihályné mondta el Jobbágy Károly: A rádió mellett című versét, majd Varga Károly fafaragó művész, a kaposvári szervezet alapító tagja adta át Balahó Zoltánnak Nagy Imrét ábrázoló művét.

Az első előadást Szakolczai Attila tartotta, aki azt hangsúlyozta, hogy a forradalom önigazgatási szerveinek sikeres vidéki megalakulása bátorítást jelentett Nagy Imre számára, hogy egyértelműen a forradalom oldalára álljon. Érdekes megközelítésben mutatatta be a szovjetek kezdeti „engedékenységének” okait is.

Kis József a Borsod megyei forradalom eseményeit ismertette, benne az egyetemi ifjúság és a munkásság összefogásával, a Munkástanács szerepével és a Bükk hegységbe vonult ellenállókkal.

Bank Barbara a vidéki sortüzekről végzett kutatásainak eredményeiről szólt, felsorolva: melyik napon mely helyiségekben lövettek a fegyvertelen tömegre, mely okok motiválták a tűzparancsok elrendelőit, és ismertette azokat a nehézségeket, amelyekkel a kutatók a hiteles írásbeli források hiánya miatt találkoznak.

Holmár Zoltán a nyíregyházi forradalmi események ismertetése alkalmával vetített képeken bemutatta azok színhelyeit is, köztük az egykori pártközpont épületét, amely jelenlegi munkahelyének, a Jósa András múzeumnak ad otthont. Megemlékezett a forradalom két kivégzett vezetőjéről, akiknek emlékét tisztelettel ápolják.

Filep Tibor előadásának az adott különös érdekességet, hogy az általa ismertetett debreceni eseményeknek személyes résztvevője volt. A város forradalmának kezdeményezője az egyetemi ifjúság, ők mozgósították a gyárak munkásságát is. Követeléseik között szerepelt a határon túli magyarok sorsával történő foglalkozás is. Többek között arról beszél, hogy Debrecenben voltak október 23-án a forradalom első halottjai.

Dobos Gyula elmondta, hogy Tolna megye lakossága a forradalom előtt különösen elkeseredett volt, a jeges árvíz által tönkretett kétezer épület újjáépítésének elmaradása, az ellátási problémák, a termőföldek tagosítása miatt. Ennek ellenére vértelen forradalom zajlott le, amelyet kemény bosszúállás követett.

Rozs András előadása szerint Pécsett a forradalom előkészítésének legfontosabb eseménye a december 22-én összeült diákparlament volt. Pécsett az első napokban még nem voltak tüntetések, a lakosság a budapesti események lefolyását várta. Néhány nap múlva kezdődtek a demonstrációk és az új helyi hatalmi szervek megalakítása. A követelések között szerepelt, hogy hozzák nyilvánosságra az igazságot a bauxitbányának álcázott baranyai uránbányákról. Az előadó beszélt a megszállók elől a  hegyekbe vonult „mecseki láthatatlanokról” is.     

Szántó Lászlótól megtudtuk, hogy a somogyi forradalmi események élesztője a Zrínyi kör volt. A forradalmi események előkészítésének fontos állomása volt a fiatal szociológusok által a megye nyomorúságos helyzetéről készült összefoglaló vitája. Kaposváron a kommunista vezetőknek egy ideig sikerült blokkolniuk a valódi forradalmi közigazgatási szervezet megalakulását. Végül a valódi Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács október 30-án alakult meg.

Felmerült az igény, hogy a konferencia anyagát írásos formában is jelentessük meg.

A részletesebb képanyagot a későbbiekben a galériában mutatjuk be.

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

 

 

 

 

  

 

 

 

Október 1-én a Nagy Imre Társaság a Nemzeti Múzeum dísztermében központi rendezvényt tartott ARC-poetica (az 1956-os forradalom és Nagy Imre köztéri ábrázolása) címmel.

Az eseményen Társaságunk tagjai és meghívott vendégek, köztük Jánosi Katalin, mártír miniszterelnökünk unokája, összesen százöten vettek részt. Aczél Eszter, a Múzeum történeti tárának igazgatónője köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd Hajdú Katalin, az Abigail galéria vezetője tartott előadást a forradalom képzőművészeti emlékeiről, melyekről az Abigail galériában is rövidesen kiállítás nyílik .

Ezt követően Balahó Zoltán megnyitó beszéde után átadta a Veress Enéh Erzsébet veresegyházi képzőművész által készített öt új emlékplakettet Földvári Rudolfnak, a NIT tiszteletbeli elnökségi tagjának, Goda Zoltánnak, jászberényi szervezetünk korábbi elnökének, Turi Kovács Mártának, a Békéscsabai Önkormányzat kulturális és oktatási osztályvezetőjének, Szalai Jánosnénak, a tatabányai és Mirnics Károlynak, a szabadkai szervezet tagjának. A laudációkat a konferencia moderátora, Csordás Dóra olvasta fel.

A konferencia témájához kapcsolódó előadások sorát Pótó János történész, a Nagy Imre Ház igazgatója

nyitotta meg, aki a tizenkét budapesti 56-os köztéri emlékhely közül hármat emelt ki. A Vértanúk téri Nagy Imre szobor története mellett felhívta a figyelmet az első kísérletekre, amelyekben Angyal István kívánságát teljesítve nagy rusztikus köveket állítottak a „csőcselék” emlékére (az egyik az Orsó és a Fenyves utca sarkán áll).

Szántó László a Nagy Imre szülőházán elhelyezett emléktábla és a kaposvári Nagy Imre szobor kalandos történetét ismertette.

Géczi József Alajos előadásában az 1989 január és június közötti politikai fejleményekről tartott előadást, kiemelve azok szegedi vonatkozásait és a reformszocialisták szerepét.

Nagy Sándor a békéscsabai emlékhelyeket mutatta be, részletesen szólva azokról a személyiségekről, akiknek emléktáblát állítottak.

Fekete Miklós a tatabányai emlékhelyeket ismertette, melyek többségének létrehozásában Társaságunk helyi szervezete meghatározó szerepet játszott. Az előadásból megismerhettük ezeknek az emlékhelyeknek a történelmi hátterét is.

A konferenciát követően a résztvevők Sümegi György művészettörténész szakértő kalauzolásával megtekintették a Rejt/Jel/Képek ’56 (a forradalom titkos művészete) című kiállítást, mely részben az itthon élő művészek titokban készített alkotásait, részben az 56-os emigráció tagjainak és külföldi művészeknek (többet között Marc Chagallnak és Jean Cocteaunak) a forradalomtól ihletett műveit tartalmazta.

A szakmai programot színvonala kultúrműsor egészítette ki, melyek keretében a vecsési Balla Péter népdalkör férfikórusa Nagy Imre katonakorának idejéből származó népdalokat (szereplésük felkerült a you tube-ra),  valamint Garamszegi Anett és Kis Levente népzenészek moldvai népdalokat adtak elő.

Az alábbiakban a Nagy Imre emlékplakett kitüntetettjeiről közlünk fotókat, a rendezvény képeit a későbbiekben a galéria tartalmazza.

   

 



Az 56-os Emlékbizottság a NIT két pályáz

atát fogadta be. Az Ember sorsok Debrecenben 1956 tükrében című debreceni kiadványra 1,5 millió Ft-ot, a vidék forradalmáról szóló kaposvári konferenciára (melyre október 7.-én kerül sor) 1,4 millió Ft-ot kaptunk. A pályázati összegek más célra nem használhatók fel, és szoros elszámolási kötelezettségnek kell eleget tennünk.

Az augusztus 20.-i nemzeti ünnep alkalmából Besenyi Vendel elnökségi tagunk, a jászberényi szervezet vezetője elismerő oklevelet kapott a földművelésügyi minisztertől.


Szeptember 9.-én FB elnökünk, Széchenyi László kezdeményezésére a zuglói Civil Házban 56-os kiállítás nyílt. Törzsanyagát a Nagy Imre Emlékház tárgyalótermében tavaly bemutatott tablók alkották, melyeket Széchenyi László saját gyűjtéséből származó fényképek és tárgyak egészítettek ki. A kiállítást Karácsony Gergely polgármester nyitotta meg, majd Sipos József tartott előadást, melyben azt emelte ki, hogy Nagy Imre rendkívüli fontosságot tulajdonított a nemzeti kérdésnek. A színvonalas kultúrműsort Vincze Lilla énekesnő és kísérője, Dóka Attila biztosították, akik a rendszerváltás idején született dalokat adtak elő.

 


Szeptember 10.-én a NIT elnökségi ülésén Balahó Zoltán beszámolt a legutóbbi ülés óta történt eseményekről és a következő hónapokra tervezett programokról, köztük az október 1.-i központi rendezvény előkészítéséről. Tájékoztatás hangzott el pénzügyi helyzetünkről és értékelés az FB elnöke részéről. A helyi szervezetek vezetői számos, az október 23.-i ünnepkörhöz kapcsolódó érdekes program terveit ismertették. Ez alkalommal köszöntötték fel Széchenyi Lászlót 70. születésnapja alkalmából és gratuláltak Besenyi Vendelnek a földművelési minisztertől kapott elismeréséért.

 

 

Július 2-án a Nagy Imre Társaság tagjai Parlament-látogatáson vettek részt. Idegenvezető segítségével járták végig az épületet, az ülésterem és más nevezetességek mellett kinyitották részükre (az egyébként közönség által nem látogatható) Nagy Imre termet is. Ezután megnézték a magyar törvényhozás történetét korszerű eszközökkel bemutató, érdekes kiállítást, és az 1956 október 25-i sortűz emléktermét, majd a Vértanúk terén virágcsokrokat helyeztek el névadónk szobránál. Sajnálatos módon a Parlamentet látogató csoportokra vonatkozó szabályok alapján a rendezvényen csak korlátozott létszámban (ötvennyolcan) vehettek részt, remélhetőleg a későbbiekben a többi tagtársnak is lehetősége nyílik az ország házának megtekintésére.

 

 

Tatabányai szervezetünk tagjai látogatást tettek Miskolcon, ahol megkoszorúzták az 1956-os emlékhelyeket.  



Sajnálattal közöljük, hogy debreceni szervezetünket kettős veszteség érte: életének századik évében elhunyt Biczó Gyula ezredes úr a debreceni szervezet tagja, és elhunyt Deli Kálmán úr, a szervezet egyik legaktívabb tagja is.

 

 

 

Május 9-én a Nagy Imre Emlékházban tartotta a Nagy Imre Alapítvány hagyományos Győzelem napi megemlékezését mintegy 35 fő, köztük több neves közéleti személyiség részvételével.
A rendezvényen Ungváry Krisztián történész tartott érdekes szempontokat felvető előadást Újrakezdés Magyarországon címmel.

 

Június 3-án a NIT Győr és környéke szervezete a városháza dísztermében ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. Gergely Sándor országos alelnök, a helyi szervezet elnöke méltatta Nagy Imre érdemeit, majd Bana József, a városi levéltár igazgatója előadása keretében ismeretlen győri filmfelvételeket mutatott be az 56-os eseményekről. Szakolczai Attila, a levéltár munkatársa „Közvetlen demokrácia 1956-ban” címmel tartott előadást. Az ünnepség végén a NIT helyi szervezete által meghirdetett diákvetélkedő díjazottjai vették át az elismeréseket. A program érdekes színfoltja volt, amikor Juhász István önkormányzati képviselő bemutatta a felújított tanácsteremet.

 

Június 6-án a Nagy Imre Emlékház kertjében a Téka együttes népzenei koncertjével emlékeztek Nagy Imre születésének 120. évfordulójára és 60. születésnapi ünnepségére, melyen jó néhány, a Rákosi-féle vezetéssel szemben álló tekintélyes vendég jelent meg.
A mintegy hatvan résztvevő, köztük a NIT számos tagja jelenlétében tartott hangulatos rendezvényen a jelenlévőket az emlékezetes születésnapot idézve ünnepi tortával lepték meg.

 

Június 6-án Békéscsabán az évforduló alkalmából Nagy Imre szobránál tartottak emlékünnepséget, melyen Mák Beáta tanárnő mondott beszédet és a Trefort fiúkórus működött közre. A NIT helyi szervezete mellett többek között a Békés megyei POFOSZ képviselői is elhelyezték az emlékezés koszorúit. (ehhez van kép az aktuálisban).

Június 7-én Szegeden a NIT helyi szervezete és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történettudományi Intézete egész napos rendezvényt tartott a kettős évforduló alkalmából. A délelőtti „Nagy Imre és kora – történelmi nézőpontok” című konferencián Tomka Béla egyetemi tanár elnökölt, Rainer M. János, Szakolczai Attila, Kalmár Melinda, Bencsik Péter és Gulyás Martin tartottak előadást. Délután a Szegedi Tudományegyetem könyvtárában Marjanucz László egyetemi docens nyitotta meg a Nagy Imre élete és halála című kiállítást, amelynek rendezője Sipos József, a NIT elnökségi tagja volt (a kiállítás június 14-ig tartott nyitva). Ezt követően koszorúzást tartottak Nagy Imre szobránál.

 

Június 10-én a Főváros és környéke szervezet elnöksége megtartotta alakuló ülését, melyen megvitatták ez évi programelképzeléseiket. A megbeszélésen több újszerű, érdekes javaslat merült fel.
Az ülést követően mintegy húsz fő jelenlétében Nanovfszky György ny. nagykövet úr, a szervezet elnökségi tagja elevenítette fel moszkvai kiküldetésének néhány érdekes eseményét, többek között Jelcin elnök budapesti látogatásának előkészítését és lebonyolítását.( E látogatás során kért az orosz államfő bocsánatot a Szovjetunió 1956. évi agressziójáért, és koszorúzta meg Nagy Imre és mártírtársai sírját.) Nanovfszky úr hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás után a La Stampában megjelent, Nagy Imrét igaztalanul vádoló, különféle kombinációkra okot adó újságcikk a KGB provokációja volt.

 

 

Június 10-én Nyíregyházán a NIT Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete névadónk születésének és mártírhalálának évfordulója mellett a lengyel nemzetiségi önkormányzat képviselőinek részvételével a poznani forradalom 60. évfordulójáról is megemlékezett. Az ünnepi köszöntőt Seszták Oszkár, a Megyei Közgyűlés elnöke tartotta, majd Sallai József, helyi szervezetünk alelnöke mondott emlékező beszédet. Az eseményt szavalatok, népdalok színesítették. A program Nagy Imre domborművénél koszorúzással folytatódott, ahol Vengrinyák János szavalta el Nagy Imréhez című versét. Az eseményen részt vett Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája.
Június 11-én Tarpán, a NIT helyi szervezetének tagjai a Bajcsy Zsilinszky Emlékbizottsággal közösen koszorúztak Bajcsy-Zsilinszky Endre sírjánál és szobránál.

 

Június 15-én a kaposvári Nagy Imre téren a NIT Somogy megyei szervezete rendezett koszorúzással egybekötött emlékünnepséget. Az eseményen a Déryné vándorszínész társulat tagjai adtak nagy tetszést aratott műsort.

 

Június 16-án Tatabányán nagyszabású ünnepséget tartottak, melyen a kettős évforduló  mellett megemlékeztek a helyi szervezet megalakulásának évfordulójáról is. Nagy Imre szobránál Takács Péter emlékezett névadónkra,  ezt követően a résztvevők felkeresték és megkoszorúzták a szervezet által létesített emlékhelyeket: a vadorzót (egykori aknabejárat), majd a KÖMI egyik tatabányai rabtáborának emlékművét. A Városháza zsúfolásig megtelt dísztermében Schmidt Csaba  polgármester „Út a modern iparvárosig” címmel tartott előadást a város múltjáról, jelenéről és jövőre vonatkozó terveiről, majd Jóna Imre történelemtanár, politológus beszélt a tatabányai kényszermunka táborokkal (1952-56) kapcsolatos kutatásairól. Ezután Bencsik János országgyűlési képviselő észrevételeit hallgatták meg Nagy Imre életútjának értékeléséről, az ügynökaktákra vonatkozó parlamenti vitáról és a különböző politikai erők közötti minimális kompromisszum szükségességéről. A városházi rendezvény végén Csizmadia Ferencné átadta az új belépők tagsági igazolványait. A rendezvénysorozat az 56-os emlékműnél (rabkapu) fejeződött be, ahol Igari Béla beszélt Nagy Imre mártírhaláláról. A programokat a tatabányai bányász kórus műsora és Turbuk István 56-os versekre készített dalfeldolgozása gazdagították.

 

Június 16-án Debrecenben 52 fő részvételével szép programmal emlékeztek meg a kettős évfordulóról. Nagy Imre emléktáblájánál Mervó Zoltán, Hajdú-Bihari szervezetünk tb. elnöke mondott beszédet, majd megkoszorúzták névadónk és Szilágyi József emléktábláit. A program a Debreceni Művelődési központ Pódiumtermében rendezett emléküléssel zárult. A programsorozatban helyi elnökünk, Erdélyi Márta előadó művészként is közreműködött.
Itt említjük meg, hogy a NIT pályázatot nyert az 56-os Emlékbizottságtól az Erdélyi Márta és Andics Árpád által szerkesztett kiadvány anyagi támogatására.

 

A NIT Békés megyei szervezetének ünnepségén a mártír miniszterelnök békéscsabai szobránál Vad Tamás történelem- és jogtanár tartott beszédet. A megemlékezés a Kazinczy Ferenc Általános Iskola diákjainak és a Kemény gitárklub tagjainak műsorával, majd koszorúzással, mécses gyújtással zárult.

Június 16-án délután a budapesti Vértanúk terén a Nagy Imre Alapítvány rendezett civil szervezetek részvételével koszorúzási ünnepséget, melyen Jánosi Katalin mondott beszédet és Galkó Balázs szavalt.

 

Június 16-án délelőtt a központ állami ünnepség szónokai a Nagy Imre szobornál és a rákoskeresztúri köztemetőben méltóképpen emlékeztek meg névadónk nemzetért hozott áldozatáról, mártírhaláláról.

 

Június 20-án tárlat nyílt Szabadkán a NIT vajdasági szervezetének kezdeményezésére, a Szabadkai Magyar Főkonzulátus támogatásával és a Magyar Nemzeti Múzeum , valamint a Szabadkai Városi Múzeum szakmai összefogásával. A kiállítás 60 tárgy és dokumentum segítségével mutatja be a Forradalom miniszterelnökét, és szerencsése egészül ki a Sipos József rendezte, Nagy Imre életútját bemutató tablógyűjteménnyel.
A tárlat, melyet Babity János szabadkai főkonzul, Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, és Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója nyitották meg a vajdasági sajtó nagy érdeklődésétől kísérve, szeptember 30-ig tart nyitva

 

 


Június 23-án a Magyar Nemzeti Múzeumban a jubileumi év tiszteletére nagyszabású kiállítás nyílt Rejt- Jel-képek (a forradalom titkos művészete) címmel, mely elsősorban Sümegi György művészettörténész gyűjteményére épül. A kiállítás NIT tagjai szakavatott idegenvezetés közreműködésével tekinthetik meg októberi központi ünnepségünk keretében.

 

 

   

      

 

 

 

 

 

Május 23-án a NIT kibővített elnökségi ülésén bensőséges ünnepség keretében köszöntöttük Földvári Rudolfot, tiszteletbeli elnökségi tagunkat 95. születésnapja alkalmából. Az eseményről a későbbiekben a galériában szerepel képösszeállítás.

 

 

Május 2-án a Nagy Imre Társaság helyi szervezetének közreműködésével kiállítás nyílt a kaposvári megyei könyvtárban az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60 évfordulója alkalmából. A kiállítást Pótó János nyitotta meg, Jánosi Katalin és Rainer M. János tartottak előadást.

 

Május 7-én a Nagy Imre Társaság megtartotta éves Küldött gyűlését, mely elfogadta az Elnökség 2015. évi munkáról szóló beszámolóját, a Társaság 2015. évi mérlegét, valamint a 2016. évre szóló munka- és költségvetési tervet. Az ülésen bemutatkozott a NIT Főváros és környéke nevű új helyi szervezete. A beszámolók kapcsán a küldöttek részéről számos érdekes tájékoztatás, javaslat és észrevétel hangzott el. A programot Tóth Eszter Zsófia történész asszonynak „a nők helyzetének változása az 1950-es, 60-as években” című előadása, Sipos József Nagy Imréné Égető Máriáról szóló megemlékezése, valamint Erdélyi Márta szavalatai és Turbók István tatabányai küldöttünk 1956-tal kapcsolatos versek megzenésített változatáról készült megható előadása gazdagították. Balahó Zoltán elnök úr köszöntötte születésnapos küldötteinket, az ülés végén Fekete Miklós levezető elnökünk javaslatára megemlékeztünk az elmúlt Küldött gyűlés óta elhunyt 16 tagtársunkról.

A későbbiekben a Küldött gyűlés határozatainak pontos szövegét a dokumentumtárban ismertetjük, a képgalériában pedig bemutatjuk az ülésről szóló képsorozatot.

    

 

A 2016 március 10-i elnökségi ülés határozatai a Dokumentumtárban olvashatók.

Március 30-án Tiszanagyfaluban koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést tartott a Nagy Imre Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete és a nagyközség önkormányzata abból az alkalomból, hogy ebben a faluban kezdődött meg a Nagy Imre által irányított földosztás. Megyei elnökünk, Holmár Zoltán beszédét a Média rovatunkban közöljük

   

 

Tisztelt tagtársak és szimpatizánsok!

A Népszabadság március 23-i számában megjelentette Krómer István „utálja az Úr a kétféle súlyt” című olvasói levelét, melyben végig Nagy Imre személyét becsmérli, és a Rákosi korszak népellenes vezetőivel helyezi egy sorba. Annak ellenére, hogy a Népszabadság minden számában közli, hogy „A fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül (sic!) tükrözik a szerkesztőség álláspontját”, mégis különös, hogy egy magának baloldalinak tartó lapban ilyen förmedvény jelenhet meg. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben nem ez az első támadás és méltatlan összehasonlítás Nagy Imre személyével és tevékenységével kapcsolatban ( ami különösen ízléstelen az 1956-os Forradalom 60. évfordulójának esztendejében), kérünk mindenkit, hogy programjaikon, rendezvényeiken, nyilatkozataikban, olvasói levelek, személyes beszélgetések formájában tiltakozzanak névadónk dehonesztálásával szemben.

Ezzel kapcsolatban az alábbi érveket ajánljuk szíves figyelmetekbe:

-          Egyes történészek tényként kezelik, hogy Nagy Imre Szovjetunió-beli tartózkodása idején a KGB jogelődjének ügynöke volt. Ez az ügy azonban korántsem egyértelmű. Mértékadó orosz történészek állították, hogy a feltételezés alaptalan. Az ezzel kapcsolatos kutatásokról az év II. felében hallhatunk Nanovfszky György úr előadásában, a Főváros és környéke szervezetünk rendezésében.

-          Nem igaz, hogy az 1945. évi földosztás csupán Sztálin utasításának mechanikus végrehajtása volt. Nagy Imre már a húszas évektől fogva intenzíven foglalkozott a magyarországi földkérdés megoldásával, és még a Szovjetunióban kidolgozta a földosztás megvalósításának módozatait.

-          Az említett olvasói levéllel szemben Nagy Imre nem tartozott a Rákosi rendszer irányító törzséhez. A legfőbb vezetők nem bíztak benne, míg tehették, a második vonalban tartották. Szándékosan bízták meg kellemetlen feladatokkal, mint amilyen begyűjtési miniszteri kinevezése vagy a Sztálin halála alkalmából elmondott gyászbeszéde volt. Nagy Imre ekkor még tartotta magát a pártfegyelemhez. A magyarországi németek elűzése a nagyhatalmak utasítására történt. Annak, hogy belügyminiszterként éppen Nagy Imre kényszerült ennek az igazságtalan rendelkezésnek az aláírására, csupán formális szerepe volt.

-          Annak, hogy 1953-ban a Sztálin halála után megváltozott politikájú szovjet vezetés, majd 1956 októberében a tüntető tömeg kényszerítette ki Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését, éppen az volt az oka, hogy ő volt az egyetlen ismert kommunista politikus, aki nem járatta le magát az ország lakossága előtt.

-          Kétségtelen tény, hogy Nagy Imre miniszterelnöksége idején nem minden politikai fogoly szabadult ki a börtönökből és az internáló táborokból. De az is tény, hogy a recski, badacsonyi és más rabtáborok felszámolásával, a politikai foglyok ügyének felülvizsgálatával, a kitelepítés intézményének megszüntetésével sok tízezer ember nyerte vissza szabadságát. És akkor a gazdasági, szociális és egyéb területeken végrehajtott intézkedésekről nem is beszéltünk.

-          A pasaréti villát nem rekvirálták, hanem tulajdonosai elhagyták az országot, de a tények az olvasói levél szerzőjét nem zavarják.

Érdekes módon a vádaskodók valahogy elfelejtkeznek névadónk 56-os szerepéről, a perben tanúsított magatartásáról, emlékezetes zárószavairól,  mártírhaláláról. Ezek a tények nem férnek a Nagy Imréről alkotott képükbe

 

 

 

Minden kedves tagtársunknak, támogatónknak és szimpatizánsunknak kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!

 

Március 21-én Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi és Glatz Ferenc, az MTA korábbi elnöke tettek látogatást a Nagy Imre Emlékházban. Az emlékmúzeumot és Nagy Imre egykori dolgozószobáját Jánosi Katalin és Pótó János házigazgató mutatta be a vendégeknek. A program végén Lovász László elismerését fejezte ki a látottak felett, és hasonlóan sikeres folytatást kívánt a további munkához. Az eseményen részt vettek a Nagy Imre Alapítvány kurátorai, a Nagy Imre Társaság több vezetője, az emlékház munkatársai és a sajtó képviselői.

 

Március 19-én a Nagy Imre Emlékházban megtartotta alakuló ülését a NIT új helyi szervezete „Főváros és környéke” néven.  A csatlakozók között a NIT korábbi tagjai (köztük alapító tagok) mellett új belépőket is üdvözölhettünk. A résztvevők titkos szavazással a szervezet elnökévé Dr. Császtvay Tünde irodalom- és művelődéstörténészt, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának általános helyettesét, elnökségi taggá Dr. Nanovfszky György ny. nagykövet, címzetes egyetemi tanárt és Farkas György ny. rendőr ezredest, pénztárosává Búr Csengét, a Nagy Imre Emlékház munkatársát választották, emellett  programot és költségvetést fogadtak el. Az alakuló ülést Garamvölgyi Anett aranypáva díjas kobozművész műsora és Fodor Fanni „Nagy Imre az I. világháborúban és a hadifogságban” című előadása színesítette. Az itt közölt fotók mellett az eseményről további felvételek  későbbiekben a 2016. eseményei címszó alatt találhatók.

     

 

Nemzeti ünnepünk alkalmából március 18-án a Nagy Imre Alapítvány tartott rendezvényt az Emlékházban. Katona Csaba történész-levéltáros az 1848-49-es szabadságharccal kapcsolatos orosz és ukrán levéltári anyagokról tartott érdekes, az eseményeket és személyeket több szempontból új megvilágításba helyező előadást, majd Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója ismertette a XIX. század ritkán emlegetett jeles politikusának, gróf Teleki Lászlónak az életútját. A rendezvényen Társaságunk számos tagja vett részt

 

„ A NIT több helyi szervezete részt vett a március 15-iki nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezéseken. A kép a miskolci koszorúzáson készült

 

 

az Országos Elnökség ülését megelőzően helyi szervezeteink megtartották közgyűlésüket.

Szegedi és szabadkai szervezetünk közös  beszélgetést tartott.

Debrecenben szép könyvbemutatót rendeztek Filep Tibor interjúkötetéből, melynek műsorvezetője Erdélyi Márta volt

 

   

 

 

A Nagy Imre Társaság elnöksége március 10-én tartotta idei első elnökségi ülését, melyen

- beszámolót hallgatott meg a legutóbbi ülés óta történt eseményekről;

- megvitatta a 2015. évről szóló elnökségi és pénzügyi beszámolót, valamint a 2016. évi programokkal és költségvetéssel kapcsolatos tájékoztatást és a Felügyelő Bizottság jelentéstervezetét. A beszámolók a május elejére tervezett Küldött Gyűlés előkészítését szolgálták.

A döntésekről és egyéb részletekről a Jegyzőkönyv elkészülte után adunk tájékoztatást.

 

 

A NIT tatabányai szervezete idén is megrendezte hagyományos farsangi bálját.

 

 

 

 

 

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetünk január 27-én tartotta évi első taggyűlését, melyben számos érdekes programelképzelést vitattak meg.

 

A NIT tatabányai szervezete megtartotta 2016. évi első közgyűlését, melyen megbeszélték idei munkatervüket, és Fekete Miklós ismertette Gyüszi László: 1956 Tatabánya című könyvét.

 

 

2016 január 13-án volt Jánosi Ferenc  (1916-1968) születésének 100. évfordulója. Jánosi Ferenc Nagy Imre mártír miniszterelnök veje és harcostársa volt, 1958-ban a Nagy Imre perben nyolc évi börtönbüntetésre ítélték.

 

 2016. január


December 6-án hosszú szenvedés után elhunyt Joósz Gábor, országos elnökségünk tiszteletbeli tagja, miskolci szervezetünk tiszteletbeli elnöke, az 1956 októberi Forradalom és Szabadságharc aktív résztvevője.

Temetése december 10-én nagy részvét mellett zajlott le Miskolcon a Mindszenti Evangélikus Temetőben.

 

Az Észak című napilap hosszabb cikkben méltatta Joósz Gábor életútját.

 

A Nagy Imre Társaság őszinte részvétét fejezi ki a hozzátartozóknak és megőrzi emlékét.

 

December 5-én NIT elnökségi ülést tartottak a Nagy Imre Házban, melynek témái a következők voltak:

1.      beszámoló az Örökségünk most megjelent számáról (a jelen lévő helyi szervezeti elnökök megkapták és elvitték a az általuk kért példányszámot, amelyet szétosztanak tagjaink között. A későbbiekben Honlapunk megjelenteti az örökségünk 2015. évi számát).

2.      beszámoló az új Honlapról

3.      Elnöki beszámoló és hozzászólások a legutóbbi Küldött Gyűlés óta történt eseményekről és a 2016. évi tervekről.

4.     Pénzügyi beszámoló (a 2015. évi gazdag programok költségei miatt a Társaságunk rendelkezésére álló pénzösszeg minimálisra csökkent. Ezért az Elnökség kéri tagjainkat, hogy a 2016. évi tagdíjakat, mielőbb, lehetőleg az év elején fizessék be, és központi támogatást igénylő programjaikat  a 2016. május utáni időszakra szervezzék)

5.       A Felügyelő Bizottság elnökének észrevételei

Az Elnökség elfogadta, hogy vegyük fel a kapcsolatot 2016-os emlékévet előkészítő bizottsággal. Szintén megszavazta, hogy hogy nyújtsunk be pályázatot a Nemzeti együttműködési Alaphoz 2016. évi működésünk pénzügyi forrásainak növelése érdekében.

 

December 5-6-án a NIT helyi szervezete által rendezett diákvetélkedő győztesei jutalomúton vettek részt Magyarországon, ahol több 1956-os emlékhelyet kerestek fel, és látogatást tettek a Nemzeti Múzeumban.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc témájában megszervezték azt a vajdasági szintű középiskolás vetélkedőt, ahol kilenc csapat mérkőzött meg egymással. A diákok Magyarkanizsáról, Szabadkáról és Topolyáról érkeztek.

   

November 11-én a hagyományos békéscsabai Tudomány ünnepe keretében Nagy Imre Társaság helyi szervezete földosztási konferenciát szervezett, melyen Sipos József, Szenográdi Péter és Farkasné Csató Katalin tartottak előadást.

 

 

November 7-én, a délvidéki Horgoson  rendezvénnyel egybekötve emléktáblát avattak az 1956-os magyarországi menekültek befogadásának emlékére. Az eseményen elnökségünk és több anyaországi szervezetünk is képviseltette magát.

 

 

A Nemzeti Múzeum honlapján található Balahó Zoltán cikke, melyben ismerteti Nagy Imre 1956 november 4-én elhangzott beszédét, annak körülményeit és látható névadónk Nemzeti Múzeum birtokában lévő néhány személyes tárgya is.

 

Az ünnepi rendezvények keretében a NIT helyi szervezete nagy részt vállalt a Pákozdy Ferenc „56-os” költő emlékére október 28-án rendezett irodalmi műsor előkészítésében és lebonyolításában. A verseket Erdélyi Márta adta elő, aki egyúttal a műsor rendezője, egyik szerkesztője és előadója is volt.

 

A Nagy Imre Társaság Jászberényi Szervezete október 26-án rendezvényt tartott "A katonaság szerepe az 1956-os forradalomban" címmel.

Október 26-án a Budapesti rendőr Főkapitányság rendezett koszorúzási ünnepséget Dr. Kopácsi Sándor altábornagy (a NIT egykori alelnöke) emlékére. Az ünnepségen Bucsek Gábor budapesti rendőr főkapitány és helyettesei, a Polgárőrség országos parancsnokságának, valamint a NIT és a Kopácsi Sándor Baráti Kör képviselői helyezték el koszorúikat a forradalom rendőr főparancsnokának emléktáblájánál. (ld. galéria).

 

Október 23-án a Nagy Imre Alapítvány ünnepi rendezvényén Pótó János, az Emlékház igazgatója tartott előadást Nagy Imre legfontosabb döntéseinek motivációiról, majd Jánosi Katalin mutatta be a vendégeknek a nagy audiovizuális tárlókkal bővített állandó kiállítást és Nagy Imre egykori dolgozószobáját. A látogatók megtekinthették az Emlékház anyagából készített, az 1956-os forradalom eseményeit napról napra bemutató ideiglenes fotókiállítást is.


A NIT budapesti szervezete a Vértanúk terén rendezett koszorúzással egybekötött megemlékezést, melyet elsősorban Göncz Árpád emlékének szenteltek.


Ezekben a napokban több helyi szervezetünk vett részt és koszorúzott országon belül és a Délvidéken a helyi önkormányzatok és más szervezetek rendezvényein.


 

Az október 23-i nemzeti ünnep tiszteletére Békéscsabán ismét megrendezték a hagyományos 1956 méteres stafétafutó versenyt, melynek szervezésében aktívan részt vett a  NIT helyi szervezete.

  

 

Október 21-én emlékezetes rendezvénnyel ünnepeltük meg Somogy megyei szervezetünk alapításának huszadik évfordulóját. A mintegy hetven tagunk részvételével szervezett konferencián többek között Szita Károly polgármester mondott üdvözlő beszédet, Balahó Zoltán 12 emléklapot adott át a helyi szervezet aktívan tevékenykedő régi tagjainak. Pótó János, a Nagy Imre Emlékház igazgatója felolvasta Jánosi Katalin üdvözletét és előadást tartott névadónk nemzetközi sajtóban történt említéseinek időbeli változásáról, annak tanulságairól, melynek végén felhívta a figyelmet a Nagy Imre emlékezetének életben tartását fenyegető veszélyekre. Szántó László felidézte a kaposvári szervezet történetét, és érdekes filmvetítést láttunk arról, hogyan ápolják szülővárosában rendszerváltás óta Nagy Imre emlékét. A konferencia után a résztvevők megkoszorúzták Nagy Imre szobrát. A rendezvény jó hangulatú állófogadással zárult. A kitűnő szervezésért és a színvonalas programokért Szántó Lászlót és a helyi szervezet legaktívabb tagjait illeti köszönet. (ld. galéria).


 

Október 16-án és 17-én tartottuk a NIT hagyományos badacsonyi zarándokútját annak emlékére, hogy Nagy Imre utolsó békés napját 1956. október 22-én a Zabó család vendégeként, az ottani szüreten töltötte. Október 16-án a kaposvári és győri diákok tartottak emléktúrát. 17-én NIT számos szervezetéből mintegy nyolcvanan vettek részt a gazdag programon, melynek keretében meglátogatták az Egry József Emlékmúzeumot, a badacsonytomaji bazalt templomot, megkoszorúzták a Zabó család szőlőjében álló emlékoszlopot, egy csoportjuk a rabtábor és a kőbányászok emlékművénél is kifejezte tiszteletét. A sikeres szervezésért és a színvonalas előadásokért köszönetünket fejezzük ki Zabó Anna asszonynak és Káloczi Kálmán úrnak. (ld. galéria).

 

Október 13-án, Békéscsabán az Egyetemi Közéleti Szalon keretében, helyi szervezetünk társrendezésében A Nagy Imre-féle földosztás címmel tartottak konferenciát, melynek előadója Sipos József, házigazdája Micheller Magdolna professzor asszony volt.

 

Október 10-én Ajka-Padragkúton emlékoszlopot avattak azoknak a bányászoknak az emlékére, akik 1966-ban, a Forradalom 10. évfordulóján fel akartak robbantani egy szovjet katonai szerelvényt. Az ünnepségen társaságunkat Káloczi Kálmán, veszprém megyei szervezetünk elnöke képviselte.

Életének 94. évében, október 6-án, családja körében elhunyt Göncz Árpád politikus, író, műfordító, a rendszerváltáskor létrejött harmadik magyar köztársaság első államfője, mindmáig legnépszerűbb politikusa. 2002-ben megkapta a Nagy Imre-érdemrendet, maga is érdemérmet alapított Nagy Imre emlékére, 1996-ban ő mondta az ünnepi beszédet névadónk budapesti szoboravatásán, többször is részt vett a Nagy Imre házban rendezett programokon. Nyugodjék békében!

Göncz Árpád temetése november 6-án, 15 órakor volt az óbudai temetőben.

 

Szeptember 26-án békéscsabai szervezetünk látta vendégül a NIT tagjait. A gazdag programon kelet-magyarországi és délvidéki szervezeteinken kívül Tatabányáról is sokan vettek részt, többen Budapesten csatlakoztak hozzájuk (ld. galéria).

Nagy Sándor alelnök úr szakavatott idegenvezetésével felkerestük a békéscsabai nevezetességeket és 56-os emlékhelyeket, megkoszorúztuk a forradalmárok segítési szándéka miatt szibériai kényszermunkát szenvedett szovjet katona, Lukács Márton emléktábláját, majd Nagy Imre mellszobrát, ahol jelen voltak az önkormányzat képviselői is. Ezután meglátogattuk Fekete gyűjteményt, ahol személyesen a gyűjtemény gazdája, a 88 éves Fekete Pál úr, a békés megyei forradalmi események kiemelkedő szereplője kalauzolt bennünket. Ezután a Gödöllői Szent István Egyetem kihelyezett tagozatának campusát kerestük fel, ahol Micheller professzor asszony elsősorban a békéscsabai nemzetiségek történetéről szóló színes előadását hallgathattuk meg. A békéscsabai program a Munkácsy Emlékházban és a Kolbászmúzeumban tett látogatással fejeződött be. A kellemetlen időjárás ellenére nagy élményt nyújtó látogatás megszervezéséért és lebonyolításáért meleg köszönetet mondunk Nagy Sándor úrnak, kedves feleségének és a helyi szervezet tagjainak.

 


Szeptember 23-án szabadkai szervezetünk újjáalakította filmklubját.

 

 

Szeptember 19-én a NIT tatabányai szervezete koszorúzással egybekötött emléktúrát szervezett Kiskunmajsára.



„A NIT Küldött Gyűlése augusztus 29-i ülésén elfogadta a bíróság észrevételei által módosított Alapszabályt, majd a kibővített elnökségi ülés meghallgatta a márciusi küldött közgyűlés óta történt eseményekről szóló elnöki tájékoztatást, a pénzügyi beszámolót, a Felügyelő Bizottság elnökének észrevételeit, és megtárgyalta a következő hónapok programját.

A módosított alapszabályt benyújtottuk a bíróságnak.

 

 

Az elmúlt időszakban elhunyt barátaink: Dr. Gribovszki László professzor, Nagy Balázs (közíró, politilógus – Franciaország), Sebestyén Tibor nyugdíjas vajdasági színművész, aki hozzájárult ahhoz, hogy háza falán helyezzük el Nagy Imre szabadkai emléktábláját.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Válasszon az alábbi kategóriákból

 
Kezdőlap NIT tablakep Rólunk Szervezet

Történet

Média

Dokumentumtár